Psalms 44

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 [For the choirmaster Of the sons of Korah Poem] God, we have heard for ourselves, our ancestorshave told us, of the deeds you did in their days, in days of old,	1 A karvezetőnek. Maszkíl, Kóré fiaitól.
2 by your hand. To establish them in the land you drove out nations, to make room for them you harriedpeoples.	2 Isten, tulajdon fülünkkel hallottuk, atyáink beszélték el nekünk, mit műveltél napjaikban, a hajdankor napjaiban.
3 It was not their own sword that won the land, nor their own arms which made them victorious, but yourhand it was and your arm, and the light of your presence, for you loved them.	3 Nemzeteket szórt szét kezed, őket pedig elültetted, népeket sanyargattál meg, őket pedig kiterjesztetted.
4 You are my king, my God, who decreed Jacob's victories;	4 Nem kardjukkal szereztek országot, s nem karjuk juttatta diadalra őket, hanem a te jobbod, a te karod, s arcod ragyogása, mert bennük lelted kedvedet.
5 through you we conquered our opponents, in your name we trampled down those who rose up againstus.	5 Te vagy az én királyom és Istenem, te küldesz segítséget Jákobnak.
6 For my trust was not in my bow, my victory was not won by my sword;	6 Általad ökleljük ellenségeinket, neveddel tiporjuk le támadóinkat.
7 it was you who saved us from our opponents, you who put to shame those who hate us.	7 Mert nem az íjamban bízom, nem a kardom hoz szabadulást nekem.
8 Our boast was always of God, we praised your name without ceasing.Pause	8 Sanyargatóinktól te mentesz meg minket, és te szégyeníted meg gyűlölőinket.
9 Yet now you have abandoned and humiliated us, you no longer take the field with our armies,	9 Mindennap Istenben dicsekszünk, és a te nevedet magasztaljuk mindörökké.
10 you leave us to fall back before the enemy, those who hate us plunder us at wil .	10 De most elvetettél és szégyenben hagytál minket, nem vonultál ki seregeinkkel, ó Isten.
11 You hand us over like sheep for slaughter, you scatter us among the nations,	11 Megfutamítottál ellenségeink előtt, és gyűlölőink fosztogatnak minket.
12 you sell your people for a trifle and make no profit on the sale.	12 Vágójuhok gyanánt odaadtál minket, szétszórtál a nemzetek között.
13 You make us the butt of our neighbours, the mockery and scorn of those around us,	13 Népedet ár nélkül eladtad, nem lettél gazdagabb a cserével.
14 you make us a by-word among nations, other peoples shake their heads over us.	14 Kiszolgáltattál szomszédaink gyalázásának, azok nevetésének és gúnyolódásának, akik körülöttünk laknak.
15 Al day long I brood on my disgrace, the shame written clear on my face,	15 Példabeszédül vetettél minket a nemzeteknek, fejüket csóválgatják fölöttünk a népek.
16 from the sound of insult and abuse, from the sight of hatred and vengefulness.	16 Egész nap szemem előtt van szégyenem, s arcom gyalázata elborít engem,
17 Al this has befal en us though we had not forgotten you, nor been disloyal to your covenant,	17 hogy gúnyolódót és szidalmazót kell hallanom, ellenséget és üldözőt kell látnom.
18 our hearts never turning away, our feet never straying from your path.	18 Mindez ránk szakadt, pedig mi nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet.
19 Yet you have crushed us in the place where jackals live, and immersed us in shadow dark as death.	19 Szívünk nem fordult el tőled, és nem tértek el ösvényeink a te utaidtól,
20 Had we forgotten the name of our God and stretched out our hands to a foreign god,	20 noha kiűztél minket a sakálok helyére, és beborítottál minket a halál árnyékával.
21 would not God have found this out, for he knows the secrets of the heart?	21 Ha Istenünk nevét elfeledtük volna, ha más istenek felé tártuk volna kezünket,
22 For your sake we are being massacred all day long, treated as sheep to be slaughtered.	22 nemde számonkérné azt Isten? Hiszen ő ismeri a szív rejtekeit.
23 Wake, Lord! Why are you asleep? Awake! Do not abandon us for good.	23 Ámde minket mindenkor teérted gyilkolnak, és levágásra szánt juhoknak tartanak.
24 Why do you turn your face away, forgetting that we are poor and harrassed?	24 Ébredj fel, miért alszol, Uram? Ébredj fel, ne taszíts el végleg!
25 For we are bowed down to the dust, and lie prone on the ground.	25 Miért fordítod el arcodat, s felejted el ínségünket és szorongatásunkat?
26 Arise! Come to our help! Ransom us, as your faithful love demands.	26 Hisz lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földhöz tapadt. Kelj, Uram, segítségünkre, és irgalmadban válts meg minket!