Job 9

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Job spoke next. He said:	1 Felelt Jób, és így szólt:
2 Indeed, I know it is as you say: how could anyone claim to be upright before God?	2 »Bizony tudom, hogy úgy van, és hogy nem lehet igaza az embernek Istennel szemben;
3 Anyone trying to argue matters with him, could not give him one answer in a thousand.	3 ha vele pörbe szállni kíván, ezer közül egyre sem tud neki megfelelni.
4 Among the wisest and the hardiest, who then can successful y defy him?	4 Bölcs szívű ő és hatalmas erejű; ki maradhat bántódás nélkül, ha ellene szegül?
5 He moves the mountains, though they do not know it; he throws them down when he is angry.	5 Elmozdít ő hegyeket, úgyhogy észre sem veszik, felforgatja őket haragjában;
6 He shakes the earth, and moves it from its place, making al its pil ars tremble.	6 kimozdítja helyéből a földet, úgyhogy megrendülnek oszlopai;
7 The sun, at his command, forbears to rise, and on the stars he sets a seal.	7 meghagyja a napnak és fel nem kel, és pecsét alá helyezi a csillagokat;
8 He and no other has stretched out the heavens and trampled on the back of the Sea.	8 egyedül feszítette ki az égboltot és taposott a tenger hullámain;
9 He has made the Bear and Orion, the Pleiades and the Mansions of the South.	9 ő teremtette a Göncölszekeret és a Kaszást, a Fiastyúkot és a Dél Csillagát;
10 The works he does are great and unfathomable, and his marvels cannot be counted.	10 nagyokat cselekszik, amiket nem lehet kifürkészni, csodás dolgokat, amelyeket nem lehet megszámlálni.
11 If he passes me, I do not see him; he slips by, imperceptible to me.	11 Ha eljön hozzám, nem látom; ha elmegy, nem veszem észre.
12 If he snatches his prey, who is going to stop him or dare to ask, 'What are you doing?'	12 Ha hirtelen számon kér, ki tud neki megfelelni? Vagy ki mondhatja neki: ‘Ezt miért teszed?’
13 God does not renounce his anger: beneath him, Rahab's minions stil lie prostrate.	13 Isten nem vonja vissza haragját, és alatta meghajolnak Rahab szolgái.
14 And here am I, proposing to defend myself and select my arguments against him!	14 Mi vagyok tehát én, hogy megfelelhetnék neki, és szavakat találhatnék vele szemben?
15 Even if I am upright, what point is there in answering him? I can only plead for mercy with my judge!	15 Ha igazam volna, sem tudnék neki megfelelni, hanem inkább kérlelnem kellene bírámat.
16 And if he deigned to answer my citation, I cannot believe he would listen to what I said,	16 Ha pedig velem, aki hozzá kiáltok, szóba állna, nem hinném, hogy hallgatna szavamra;
17 he who crushes me for one hair, who, for no reason, wounds and wounds again,	17 mert fergeteggel zúz össze engem, és sokasítja sebeimet ok nélkül is;
18 not even letting me regain my breath, with so much bitterness he fills me!	18 nem enged lélegzethez jutni, és betölt engem keservekkel.
19 Shal I try force? Look how strong he is! Or go to court? But who wil summon him?	19 Ha erőről van szó: ő a legerősebb, ha az ítélet igazságáról: senki sem mer mellettem tanúskodni.
20 If I prove myself upright, his mouth may condemn me, even if I am innocent, he may pronounce meperverse.	20 Ha igazolni akarnám magamat, saját szám kárhoztatna, ha megmutatnám ártatlanságomat, engem bűnösnek bizonyítana.
21 But am I innocent? I am no longer sure, and life itself I despise!	21 Ha ártatlan is vagyok, nem veszek erről tudomást. Meguntam életemet!
22 It is al one, and hence I boldly say: he destroys innocent and guilty alike.	22 Egyre megy! mondom ezért magamban, ő jámbort és bűnöst egyaránt elemészt!
23 When a sudden deadly scourge descends, he laughs at the plight of the innocent.	23 Ha ostorral sújt, öljön meg egyszerre, és ne nevessen ártatlanok bűnhődésén!
24 When a country falls into the power of the wicked, he veils the faces of its judges. Or if not he, whoelse?	24 Bűnös kézre került a föld, bírái arcát betakarja; kicsoda tenné ezt, ha nem ő?
25 My days pass: more swiftly than a runner they flee away with never a glimpse of happiness,	25 Napjaim futárnál is gyorsabbak voltak, elrohantak és nem láttak boldogságot!
26 they skim past like a reed canoe, like an eagle swooping on its prey.	26 Repülnek, mint a nádcsónak, mint a sas, amely lecsap étkére.
27 If I decide to stifle my complaining, change countenance, and wear a smiling face,	27 Ha felteszem magamban: Dehogy beszélek így! Más arcot öltök és vidám leszek:
28 fear seizes me at the thought of al my woes, for I know you do not regard me as innocent.	28 akkor is iszonnyal gondolok minden kínomra, és tudom, hogy nem kíméled a bűnöst.
29 And if I have done wrong, why should I put myself to useless trouble?	29 Ha úgyis bűnösnek kell lennem, miért fáradok hiába?
30 If I wash myself in melted snow, clean my hands with soda,	30 Mosakodnám bár a hó levében, és még oly tisztán ragyogna is kezem,
31 you wil only plunge me into the dung, til my clothes themselves recoil from me!	31 akkor is szennybe mártanál, úgyhogy ruháim undorodnának tőlem.
32 For he is not human like me: impossible for me to answer him or appear alongside him in court.	32 Mert nem ember ő, mint én, akinek megfelelnék, sem olyan, hogy velem egy sorban mehetne törvény elé;
33 There is no arbiter between us, to lay his hand on both,	33 nincs, aki mindegyikünket felelősségre vonja, aki kezét tehetné mindkettőnkre.
34 to stay his rod from me, or keep away his daunting terrors.	34 Távoztassa csak tőlem pálcáját, hogy félelme ne rémítsen,
35 Nonetheless, unafraid of him, I shal speak: since I do not see myself like that at al !	35 akkor beszélnék én és nem félnék tőle, mert félelem közepette nem tudok felelni.