Livro dos Salmos 18
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
SAGRADA BIBLIA | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 Ao mestre de canto. De Davi, servo do Senhor, que dirigiu as palavras deste cântico ao Senhor, no dia em que ficou livre de todos os seus inimigos e das mãos de Saul. Disse: Eu vos amo, Senhor, minha força! | 1 A karvezetőnek. Dávidtól, az Úr szolgájától, aki ez ének igéit intézte az Úrhoz, amikor az Úr megszabadította őt minden ellenségének hatalmából |
2 O Senhor é o meu rochedo, minha fortaleza e meu libertador. Meu Deus é a minha rocha, onde encontro o meu refúgio, meu escudo, força de minha salvação e minha cidadela. | 2 és Saul kezéből. Így szólt tehát: Szeretlek Uram, én erősségem! |
3 Invoco o Senhor, digno de todo louvor, e fico livre dos meus inimigos. | 3 Uram, én erősségem, menedékem és megszabadítóm; Én Istenem, segítségem, akiben reménykedem, oltalmazóm, üdvösségem szarva, aki fölemelsz engem. |
4 Circundavam-me os vagalhões da morte, torrentes devastadoras me atemorizavam, | 4 Dicsérem és segítségül hívom az Urat, és megszabadulok ellenségeimtől. |
5 enlaçavam-se as cadeias da habitação dos mortos, a própria morte me prendia em suas redes. | 5 Körülvettek a halál hullámai, megrémítettek a gonoszság örvényei, |
6 Na minha angústia, invoquei o Senhor, gritei para meu Deus: do seu templo ele ouviu a minha voz, e o meu clamor em sua presença chegou aos seus ouvidos. | 6 körülfogtak az alvilág kötelei, hatalmukba kerítettek a halál tőrei. |
7 A terra vacilou e tremeu, os fundamentos das montanhas fremiram, abalaram-se, porque Deus se abrasou em cólera: | 7 Szorultságomban az Urat hívtam segítségül, Istenemhez kiáltottam. Ő meghallgatta templomából szavam, és hozzá intézett kiáltásom a füléhez jutott. |
8 suas narinas exalavam fumaça; sua boca, fogo devorador, brasas incandescentes. | 8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrendültek a hegyek, és megindultak, mert ő haragra gerjedt. |
9 Ele inclinou os céus e desceu, calcando aos pés escuras nuvens. | 9 Füst szállt fel orrából, és emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából. |
10 Cavalgou sobre um querubim e voou, planando nas asas do vento. | 10 Lehajtotta az eget és leszállott, ködhomály volt lába alatt. |
11 Envolveu-se nas trevas como se fossem véu, fez para si uma tenda das águas tenebrosas, densas nuvens. | 11 Fölszállt a kerubok fölé, a szél szárnyain repült. |
12 Do esplendor de sua presença suas nuvens avançaram: saraiva e centelhas de fogo. | 12 Rejtekhelyévé tette a sötétséget, sátrat vont maga köré sötét vízből, a lég felhőiből. |
13 Dos céus trovejou o Senhor, o Altíssimo fez ressoar a sua voz. | 13 Arcának fényessége előtt futottak a felhők, a jégeső s az izzó parázs. |
14 Lançou setas e dispersou os inimigos, fulminou relâmpagos e os desbaratou. | 14 Dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges: jégeső és az izzó parázs. |
15 E apareceu descoberto o leito do mar, ficaram à vista os fundamentos da terra, ante a vossa ameaçadora voz, ó Senhor, ante o furacão de vossa cólera. | 15 Kilőtte nyilait és szétszórta őket, leküldte villámait és szétzavarta őket. |
16 Do alto estendeu a sua mão e me pegou, e retirou-me das águas profundas, | 16 Előtűntek a vizek forrásai, feltárultak a földkerekség alapjai korholó szavadtól, Uram, haragod leheletének fúvásától. |
17 livrou-me de inimigo poderoso, dos meus adversários mais fortes do que eu. | 17 Lenyúlt a magasból, megfogott, a nagy vizekből kihúzott engem. |
18 Investiram contra mim no dia do meu infortúnio, mas o Senhor foi o meu arrimo; | 18 Megszabadított hatalmas ellenségeimtől, nálamnál hatalmasabb gyűlölőimtől. |
19 pôs-me a salvo e livrou-me, porque me ama. | 19 Megrohantak engem nyomorúságom napján, de támaszom lett az Úr. |
20 O Senhor me tratou segundo a minha inocência, retribuiu-me segundo a pureza de minhas mãos, | 20 Kivezetett a szabad térre engem, megmentett, mert kedvét lelte bennem. |
21 porque guardei os caminhos do Senhor e não pequei separando-me do meu Deus. | 21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint, |
22 Tenho diante dos olhos todos os seus preceitos e não me desvio de suas leis. | 22 mert megőriztem az Úr útjait, Istenemtől gonoszul el nem tértem. |
23 Ando irrepreensivelmente diante dele, guardando-me do meu pecado. | 23 Mert szem előtt tartottam minden rendeletét, igaz ítéleteit magamtól el nem távolítottam. |
24 O Senhor retribuiu-me segundo a minha justiça, segundo a pureza de minhas mãos diante dos seus olhos. | 24 Mert szeplőtelen voltam előtte, s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen. |
25 Com quem é bondoso vos mostrais bondoso, com o homem íntegro vos mostrais íntegro; | 25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint. |
26 puro com quem é puro; prudente com quem é astuto. | 26 A szenthez szent vagy, az ártatlan emberhez ártatlan, |
27 Os humildes salvais, os semblantes soberbos humilhais. | 27 a választotthoz választott vagy, a fondorkodókat kiforgatod. |
28 Senhor, sois vós que fazeis brilhar o meu farol, sois vós que dissipais as minhas trevas. | 28 Mert a megalázott népet megmented, de megalázod a kevélyek szemét. |
29 Convosco afrontarei batalhões, com meu Deus escalarei muralhas. | 29 Mert te gyújtod meg, Uram, lámpásomat, Isten teszi világossá sötétségemet. |
30 Os caminhos de Deus são perfeitos, a palavra do Senhor é pura. Ele é o escudo de todos os que nele se refugiam. | 30 Mert te ragadsz ki a kísértésből, Istenem által ugrom át a falat. |
31 Pois quem é Deus senão o Senhor? Quem é o rochedo, senão o nosso Deus? | 31 Én Istenem! – Szeplőtelen az ő útja, tűzben próbált az Úr szava, oltalmazója ő minden benne bízónak. |
32 É Deus quem me cinge de coragem e aplana o meu caminho. | 32 Valóban, ki Isten az Úron kívül? Ki kőszikla a mi Istenünkön kívül? |
33 Torna os meus pés velozes como os das gazelas e me instala nas alturas. | 33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és szeplőtelenné tette utamat. |
34 Adestra minhas mãos para o combate e meus braços para o tiro de arco. | 34 Lábamat gyorssá tette mint a szarvasét, és magaslatokra állított fel engem. |
35 Vós me dais o escudo que me salva. Vossa destra me sustém, e vossa bondade me engrandece. | 35 Kezemet harcra tanította, karom ércveretű íjat feszít. |
36 Alargais o caminho a meus passos, para meus pés não resvalarem. | 36 Üdvösséged pajzsát adtad nekem, jobbod fölemelt és jóságod naggyá tett engem. |
37 Dou caça aos inimigos e os alcanço, e não volto sem que os tenha aniquilado. | 37 Tág teret nyitottál lépteimnek, és bokáim nem gyengültek el. |
38 De tal sorte os despedaço, que não mais poderão levantar-se: eles ficam caídos a meus pés. | 38 Üldözőbe vettem ellenségeimet s elfogtam őket, nem tértem vissza, míg el nem pusztultak. |
39 Vós me cingis de coragem para a luta e ante mim dobrais os meus adversários. | 39 Összetörtem őket, nem tudtak felkelni, a lábam alá estek. |
40 Afugentais da minha presença os meus inimigos e reduzis ao silêncio os que me aborrecem. | 40 Erővel öveztél fel engem a harcra, az ellenem állókat alám vetetted. |
41 Gritam por socorro, mas não há quem os salve; clamam ao Senhor, mas não responde... | 41 Megszalasztottad ellenségeimet, és gyűlölőimet széjjelszórtad. |
42 Eu os disperso como o pó que o vento leva, e os esmago como o barro das estradas. | 42 Kiáltottak, de nem volt, aki megmentse őket, kiáltottak az Úrhoz, de nem hallgatott rájuk. |
43 Vós me livrais das revoltas do povo e me colocais à frente das nações; povos que eu desconhecia se tornaram meus servos. | 43 Szétszórtam őket, mint a szél a port, széttiportam őket, mint az utca sarát. |
44 Gente estranha me serve abnegadamente e me obedece à primeira intimação. | 44 Népem lázadásától megmentettél, nemzetek vezetőjévé tettél engem. Az a nép, amelyet nem ismertem, szolgámmá lett, |
45 Gente estranha desfalece e sai tremendo de seus esconderijos. | 45 mihelyt füle hallotta, engedelmeskedett nekem. Idegen fiak hízelegtek nekem, |
46 Viva o Senhor e bendito seja o meu rochedo! Exaltado seja Deus, que me salva! | 46 idegenek fiai erejüket vesztették, remegtek rejtekükben. |
47 Deus, que me proporciona a vingança e avassala nações a meus pés. | 47 Él az Úr, áldott legyen Segítőm, magasztalják az én megmentő Istenemet! |
48 Sois vós que me libertais dos meus inimigos, me exaltais acima dos meus adversários e me salvais do homem violento. | 48 Isten, aki megengeded, hogy bosszút álljak, és népeket vetsz alám, aki megszabadítasz haragos ellenségeimtől, |
49 Por isso vos louvarei, ó Senhor, entre as nações e celebrarei o vosso nome. | 49 az ellenem támadók fölé juttatsz, megszabadítasz az erőszak emberétől. |
50 Ele prepara grandes vitórias a seu rei e faz misericórdia a seu ungido, a Davi e a sua descendência para sempre. | 50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között, és zsoltárt zengek nevednek, |
51 aki bőségesen segíti királyát, aki irgalmat gyakorol Fölkentjével, Dáviddal és utódaival mindörökké. |