A zsoltárok könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 A karvezetőnek. A »Mút labbén« dallama szerint. Dávid zsoltára.	1 Du maître de chant. Sur hautbois et harpe. Psaume de David.
2 Uram, teljes szívemből dicsérlek, hirdetem minden csodatettedet.	2 Je te rends grâce, Yahvé, de tout mon coeur, j'énonce toutes tes merveilles,
3 Örvendezem és ujjongok benned, zsoltárral dicsőítem, ó Fölséges, nevedet!	3 j'exulte et me réjouis en toi, je joue pour ton nom, Très-Haut.
4 Mert ellenségeim meghátráltak, színed előtt meginogtak s elpusztultak.	4 Mes ennemis retournent en arrière, ils fléchissent, ils périssent devant ta face,
5 Mert fölkaroltad peremet és ügyemet, aki igazságosan ítélsz, trónodra ültél.	5 quand tu m'as rendu sentence et jugement, siégeant sur le trône en juste juge.
6 Megdorgáltad a nemzeteket, elpusztítottad az istentelent, nevüket eltörölted mindörökre.	6 Tu as maté les païens, fait périr l'impie, effacé leur nom pour toujours et à jamais;
7 Ellenségeim csatát vesztettek, eltűntek, romba döntötted városaikat, velük együtt tűnt el emlékük is.	7 l'ennemi est achevé, ruines sans fin, tu as renversé des villes, et leur souvenir a péri. Voici,
8 Íme az Úr mindörökké trónol, ítéletre készen tartja trónusát.	8 Yahvé siège pour toujours, il affermit pour le jugement son trône;
9 Megítéli igazsággal a föld kerekségét, méltányosan ítéli meg a népeket.	9 lui, il jugera le monde avec justice, prononcera sur les nations avec droiture.
10 Az Úr lesz az elnyomott menedéke, szorongatásai között alkalmas időben segítője.	10 Que Yahvé soit un lieu fort pour l'opprimé, un lieu fort aux temps de détresse!
11 Bízzanak is benned, akik megismerték neved, mert a téged keresőket nem hagyod el, Uram.	11 En toi se confient ceux qui connaissent ton nom, tu n'abandonnes point ceux qui te cherchent,Yahvé.
12 Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, tetteit hirdessétek a nemzetek között.	12 Jouez pour Yahvé, l'habitant de Sion, racontez parmi les peuples ses hauts faits!
13 Mert megemlékezett róluk, aki számon kéri a vért, nem feledte el a szegények szavát.	13 Lui qui s'enquiert du sang se souvient d'eux, il n'oublie pas le cri des malheureux.
14 Könyörülj rajtam, Uram, nézd, szorongatnak ellenségeim! De te fölemelsz a halál kapuiból engem,	14 Pitié pour moi, Yahvé, vois mon malheur, tu me fais remonter des portes de la mort,
15 hogy hirdessem teljes dicséretedet, Sion leányának kapuiban ujjongjak szabadításodon.	15 que j'énonce toute ta louange aux portes de la fille de Sion, joyeux de ton salut.
16 A nemzetek beestek a maguk ásta verembe, a tőrben, amelyet elrejtettek, saját lábuk akadt meg.	16 Les païens ont croulé dans la fosse qu'ils ont faite, au filet qu'ils ont tendu, leur pied s'est pris.
17 Megnyilatkozott az Úr, ítéletet tartott, saját keze művein fennakadt a gonosz.	17 Yahvé s'est fait connaître, il a rendu le jugement, il a lié l'impie dans l'ouvrage de ses mains.
18 Az alvilágba térnek a vétkesek, minden nemzet, amely megfeledkezett Istenről!	18 Que les impies retournent au shéol, tous ces païens qui oublient Dieu!
19 Mert nem marad örökre elfeledve a szegény, nem vész el végleg a szegények reménye.	19 Car le pauvre n'est pas oublié jusqu'à la fin, l'espoir des malheureux ne périt pas à jamais.
20 Kelj fel, Uram! Ember ne legyen elbizakodott, színed előtt ítéletre kerüljenek a nemzetek.	20 Dresse-toi, Yahvé, que l'homme ne triomphe, qu'ils soient jugés, les païens, devant ta face!
21 Bocsáss rájuk, Uram, rettegést, hadd tudják meg a nemzetek, hogy csak emberek!	21 Jette, Yahvé, sur eux l'épouvante, qu'ils connaissent, les païens, qu'ils sont hommes!