Jeremiás siralmai 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	GREEK BIBLE
1 Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott haragjának vesszeje miatt.	1 Εγω ειμαι ο ανθρωπος, οστις ειδον θλιψιν απο της ραβδου του θυμου αυτου.
2 Engem hajtott és vezetett sötétségbe és nem világosságba.	2 Με ωδηγησε και εφερεν εις σκοτος και ουχι εις φως.
3 Igen, ellenem fordítja kezét újra meg újra, egész nap.	3 Ναι, κατ' εμου εστραφη? κατ' εμου εστρεψε την χειρα αυτου ολην την ημεραν.
4 Elsorvasztotta húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.	4 Επαλαιωσε την σαρκα μου και το δερμα μου? συνετριψε τα οστα μου.
5 Körülbástyázott és bekerített engem méreggel és gyötrelemmel.	5 Ωικοδομησε κατ' εμου και με περιεκυκλωσε χολην και μοχθον.
6 Sötétségben adott nekem lakást, mint az örök halottaknak.	6 Με εκαθισεν εν σκοτεινοις ως νεκρους αιωνιους.
7 Falat emelt körém, és nem mehetek ki, súlyossá tette bilincsemet.	7 Με περιεφραξε, δια να μη εξελθω? εβαρυνε τας αλυσεις μου.
8 Ha kiáltok és könyörgök is, elnémítja imádságomat.	8 Ετι και οταν κραζω και αναβοω, αποκλειει την προσευχην μου.
9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, ösvényeimet görbévé tette.	9 Περιεφραξε με πελεκητους λιθους τας οδους μου, εστρεβλωσε τας τριβους μου.
10 Olyan hozzám, mint a leselkedő medve, mint oroszlán a rejtekben.	10 Εγεινεν εις εμε αρκτος ενεδρευουσα, λεων εν αποκρυφοις.
11 Útjaimat eltérítette, és széttépett, elpusztított engem.	11 Παρετρεψε τας οδους μου και με κατεσπαραξε, με κατεστηαεν ηφανισμενην.
12 Megfeszítette íját, és odaállított célpontul a nyílnak.	12 Ενετεινε το τοξον αυτου και με εστησεν ως σκοπον εις βελος.
13 Veséimbe eresztette tegzének nyilait.	13 Ενεπηξεν εις τα νεφρα μου τα βελη της φαρετρας αυτου.
14 Nevetség tárgya lettem egész népemnek, gúnydaluk tárgya egész nap.	14 Εγεινα γελως εις παντα τον λαον μου, ασμα αυτων ολην την ημεραν.
15 Jóltartott engem keserűséggel, megittasított ürömmel.	15 Με εχορτασε πικριαν? με εμεθυσεν αψινθιον.
16 Kitörte kaviccsal fogaimat, lenyomott engem a hamuba.	16 Και συνετριψε τους οδοντας μου με χαλικας? με εκαλυψε με σποδον.
17 Kitaszította a békességből lelkemet, elfelejtettem a jólétet.	17 Και απεσπρωξα, απο ειρηνης την ψυχην μου? ελησμονησα το αγαθον.
18 Azt mondtam: »Elveszett dicsőségem és reménységem az Úrban.«	18 Και ειπα, Απωλεσθη η δυναμις μου και η ελπις μου υπο του Κυριου.
19 Emlékezz nyomorúságomra és hontalanságomra, az ürömre és a méregre!	19 Ενθυμηθητι την θλιψιν μου και την εξωσιν μου, το αψινθιον και την χολην.
20 Jól emlékszik és elcsügged bennem a lelkem.	20 Η ψυχη μου ενθυμειται ταυτα ακαταπαυστως και ειναι τεταπεινωμενη εν εμοι.
21 De azt fontolgatom szívemben, azért reménykedem:	21 Τουτο ανακαλω εις την καρδιαν μου, οθεν εχω ελπιδα?
22 az Úr kegyelme, hogy nem vesztünk el, mert nem fogyott el irgalma:	22 Ελεος του Κυριου ειναι, οτι δεν συνετελεσθημεν, επειδη δεν εξελιπον οι οικτιρμοι αυτου.
23 megújul minden reggel. Nagy a te hűséged!	23 Ανανεονονται εν ταις πρωιαις? μεγαλη ειναι η πιστοτης σου.
24 »Osztályrészem az Úr – mondja a lelkem –, azért remélek benne.«	24 Ο Κυριος ειναι η μερις μου, ειπεν η ψυχη μου? δια τουτο θελω ελπιζει επ' αυτον.
25 Jó az Úr azokhoz, akik benne bíznak, a lélekhez, amely őt keresi.	25 Αγαθος ο Κυριος εις τους προσμενοντας αυτον, εις την ψυχην την εκζητουσαν αυτον.
26 Jó csendben várni az Úr szabadítására.	26 Καλον ειναι και να ελπιζη τις και να εφησυχαζη εις την σωτηριαν του Κυριου.
27 Jó a férfinak, ha igát hordoz már ifjúkorában.	27 Καλον εις τον ανθρωπον να βασταζη ζυγον εν τη νεοτητι αυτου.
28 Üljön egymagában, és hallgasson, mert ő tette rá azt!	28 Θελει καθησθαι κατα μονας και σιωπα, επειδη ο Θεος επεβαλε φορτιον επ' αυτον.
29 Tegye a porba száját, talán van remény!	29 Θελει βαλει το στομα αυτου εις το χωμα, ισως ηναι ελπις.
30 Tartsa oda arcát annak, aki üti, teljék el gyalázattal!	30 Θελει δωσει την σιαγονα εις τον ραπιζοντα αυτον? θελει χορτασθη απο ονειδισμου.
31 Mert nem taszít el örökre az Úr.	31 Διοτι ο Κυριος δεν απορριπτει εις τον αιωνα?
32 Ha megszomorított is, irgalmaz nagy kegyessége szerint.	32 Αλλ' εαν και θλιψη, θελει ομως και οικτειρησει κατα το πληθος του ελεους αυτου.
33 Mert nem szívéből alázza meg és szomorítja el az emberek fiait.	33 Διοτι δεν θλιβει εκ καρδιας αυτου ουδε καταθλιβει τους υιους των ανθρωπων.
34 Amikor lábbal tiporják az ország összes foglyát,	34 Το να καταπατη τις υπο τους ποδας αυτου παντας τους δεσμιους της γης.
35 amikor elferdítik az ember jogát a Fölséges színe előtt,	35 Το να διαστρεφη κρισιν ανθρωπου κατεναντι του προσωπου του Υψιστου?
36 amikor megcsalják az embert perében, az Úr ezt nem látja?	36 Το να αδικη ανθρωπον εν τη δικη αυτου? ο Κυριος δεν βλεπει ταυτα.
37 Ki az, aki csak szólt, és megtörtént? Nem az Úr parancsolta-e meg?	37 Τις λεγει τι και γινεται, χωρις να προσταξη αυτο ο Κυριος;
38 Nem a Fölséges szájából ered-e a rossz és a jó is?	38 Εκ του στοματος του Υψιστου δεν εξερχονται τα κακα και τα αγαθα;
39 Miért panaszkodik az élő ember, a férfi a vétkei miatt?	39 Δια τι ηθελε γογγυσει ανθρωπος ζων, ανθρωπος, δια την ποινην της αμαρτιας αυτου;
40 »Vizsgáljuk meg útjainkat, kutassuk át, és térjünk vissza az Úrhoz!	40 Ας ερευνησωμεν τας οδους ημων και ας εξετασωμεν και ας επιστρεψωμεν εις τον Κυριον.
41 Emeljük fel szívünket kezünkkel együtt Istenhez, aki az égben van!	41 Ας υψωσωμεν τας καρδιας ημων και τας χειρας προς τον Θεον τον εν τοις ουρανοις, λεγοντες,
42 Mivel mi vétkeztünk és lázadoztunk, te nem bocsátottál meg.	42 Ημαρτησαμεν και απεστατησαμεν? συ δεν μας συνεχωρησας.
43 Haragba burkolóztál, és üldöztél minket, öltél, s nem kíméltél.	43 Περιεκαλυψας με θυμον και κατεδιωξας ημας? εφονευσας, δεν εφεισθης.
44 Felhőbe burkolóztál, hogy ne hatoljon át az imádság.	44 Εκαλυψας σεαυτον με νεφος, δια να μη διαβαινη η προσευχη ημων.
45 Megvetett söpredékké tettél minket a népek között.	45 Μας εκαμες σκυβαλον και βδελυγμα εν μεσω των λαων.
46 Kitátotta ránk a száját minden ellenségünk.	46 Παντες οι εχθροι ημων ηνοιξαν το στομα αυτων εφ' ημας.
47 Rettegés és verem lett a részünk, pusztulás és romlás.«	47 Φοβος και λακκος ηλθον εφ' ημας, ερημωσις και συντριμμος.
48 Patakzik a könny szememből népem leányának romlása miatt.	48 Ρυακας υδατων καταβιβαζει ο οφθαλμος μου δια τον συντριμμον της θυγατρος του λαου μου.
49 Szemem könnyezik, és nem nyugszik, mert nincs pihenés,	49 Ο οφθαλμος μου σταλαζει και δεν σιωπα, διοτι δεν εχει ανεσιν,
50 míg le nem tekint, és meg nem látja az Úr az égből.	50 Εωσου ο Κυριος διακυψη και ιδη εξ ουρανου.
51 Szemem fájdalmat okozott lelkemnek, látva városom minden leányát.	51 Ο οφθαλμος μου καταθλιβει την ψυχην μου, εκ πασων των θυγατερων της πολεως μου.
52 Vadásztak rám, mint a madárra, ellenségeim ok nélkül.	52 Οι εχθρευομενοι με αναιτιως με εκυνηγησαν ακαταπαυστως ως στρουθιον.
53 A gödörbe taszították életemet, és követ hajigáltak rám.	53 Εκοψαν την ζωην μου εν τω λακκω και ερριψαν λιθον επ' εμε.
54 Összecsapott a víz fejem fölött, azt mondtam: »Elvesztem!«	54 Τα υδατα επλημμυρησαν υπερανω της κεφαλης μου? ειπα, Απερριφθην.
55 Segítségül hívtam nevedet, Uram, a gödör mélyéből.	55 Επεκαλεσθην το ονομα σου, Κυριε, εκ λακκου κατωτατου.
56 Hangomat hallottad: »Ne fogd be füledet enyhületért való kiáltásom előtt!«	56 Ηκουσας την φωνην μου? μη κλεισης το ωτιον σου εις τον στεναγμον μου, εις την κραυγην μου.
57 Közel jöttél aznap, amikor hívtalak, s azt mondtad: »Ne félj!«	57 Επλησιασας καθ' ην ημεραν σε επεκαλεσθην? ειπας, Μη φοβου.
58 Te folytattad, Uram, a pert lelkemért, s megváltottad életemet.	58 Εδικασας, Κυριε, την δικην της ψυχης μου? ελυτρωσας την ζωην μου.
59 Láttad, Uram, sérelmemet, szolgáltass hát igazságot nekem!	59 Ειδες, Κυριε, το προς εμε αδικον? κρινον την κρισιν μου.
60 Láttad összes bosszújukat, minden tervüket ellenem.	60 Ειδες πασας τας εκδικησεις αυτων, παντας τους διαλογισμους αυτων κατ' εμου.
61 Hallottad gyalázkodásukat, Uram, minden tervüket ellenem.	61 Ηκουσας, Κυριε, τον ονειδισμον αυτων, παντας τους διαλογισμους αυτων κατ' εμου?
62 Támadóim ajka és gondolata ellenem irányul egész nap.	62 Τους λογους των επανισταμενων επ' εμε και τας μελετας αυτων κατ' εμου ολην την ημεραν.
63 Akár leülnek, akár felkelnek, nézd, én vagyok gúnydaluk tárgya.	63 Ιδε, οταν καθηνται και οταν σηκονωνται? εγω ειμαι το ασμα αυτων.
64 Fizess meg nekik, Uram, kezük műve szerint!	64 Καμε, Κυριε, εις αυτους ανταποδοσιν κατα τα εργα των χειρων αυτων.
65 Adj nekik megátalkodott szívet, átkod legyen rajtuk!	65 Δος εις αυτους πωρωσιν καρδιας, την καταραν? σου επ' αυτους.
66 Üldözd haraggal, és pusztítsd el őket eged alól, Uram!	66 Καταδιωξον εν οργη και αφανισον αυτους υποκατωθεν των ουρανων του Κυριου.