Jób könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 Undorodik a lelkem az élettől! Szabadjára engedem magamban panaszomat. Szólok lelkem keserűségében!	1 My soul is weary of my life. I will release my words against myself. I will speak in the bitterness of my soul.
2 Mondom Istennek: Ne kárhoztass engem! Jelentsd meg nekem: miért ítélsz el ennyire?	2 I will say to God: Do not be willing to condemn me. Reveal to me why you judge me this way.
3 Jólesik-e neked, hogy megnyomorítasz és elnyomsz engem, kezed alkotását, a gonoszok tervét pedig megsegíted?	3 Does it seem good to you, if you find fault with me and oppress me, the work of your own hands, and assist the counsel of the impious?
4 Vajon szemed húsból való, s úgy látsz-e te, mint ember szokott látni?	4 Do you have bodily eyes? Or, just as man sees, will you see?
5 Olyanok-e napjaid, mint az ember napjai, s olyanok-e éveid, mint az emberi idők,	5 Are your days just like the days of man, and are your years as the times of humans,
6 hogy keresed bűnömet és kutatsz vétkem után,	6 so that you would inquire about my iniquity and examine my sin?
7 holott tudod, hogy semmi gonoszt nem tettem, és nincs, aki kezedből ki tudna ragadni?	7 And you know that I have done nothing impious, yet there is no one who can deliver from your hand.
8 Gondosan formált és alkotott engem a kezed körös-körül egészen, és ily hirtelen tönkreteszel engem?	8 Your hands have made me and formed me all around, and, in this way, do you suddenly throw me away?
9 Emlékezzél, kérlek, hogy úgy formáltál, mint az agyagot! Mégis ismét porrá akarsz tenni?	9 Remember, I ask you, that you have fashioned me like clay, and you will reduce me to dust.
10 Nemde kiöntöttél, mint a tejet, megalvasztottál, mint a sajtot,	10 Have you not extracted me like milk and curdled me like cheese?
11 bőrrel, hússal öltöztettél engem, csonttal, ínnal illesztettél egybe,	11 You have clothed me with skin and flesh. You have put me together with bones and nerves.
12 életet és kegyelmet adtál nekem, és lélegzetem fölött gondosságod őrködött!	12 You have assigned to me life and mercy, and your visitation has preserved my spirit.
13 Bár szívedben rejtegetted, és tudom, hogy elmédben forgattad mindezeket:	13 Though you may conceal this in your heart, yet I know that you remember everything.
14 ha vétkeztem, és eddig megkíméltél, miért nem engedsz bűnömtől tisztának lennem?	14 If I have sinned, and you have spared me for an hour, why do you not endure me to be clean from my iniquity?
15 Ha gonosz vagyok, akkor jaj nekem! Ha pedig igaz vagyok, akkor sem járhatok emelt fővel, mert tele vagyok csapással és nyomorúsággal.	15 And if I should be impious, woe to me, and if I should be just, I will not lift up my head, being drenched with affliction and misery.
16 Ha büszke volnék, elfognál, mint az oroszlánt, és csodás módon újra megkínoznál.	16 And because of pride, you will seize me like a lioness, and having returned, you torment me to an extraordinary degree.
17 Tanúidat állítanád újra ellenem, megnövelnéd haragodat irányomban, büntetések új hada vonulna fel ellenem.	17 You renew your testimony against me, and you multiply your wrath against me, and these punishments make war within me.
18 Miért hoztál elő anyám méhéből? Bár múltam volna ki, hogy szem ne látott volna engem;	18 Why did you lead me out of the womb? If only I had been consumed, so that no eye would ever see me!
19 akkor olyan volnék, mintha nem is lettem volna, anyám méhéből a sírba vittek volna!	19 I should have been as if I had not been: transferred from the womb to the tomb.
20 Kevés életnapom nemde, hamar véget ér! Engedd, hogy kissé sirassam fájdalmamat,	20 Will not my few days be completed soon? Release me, therefore, so that I may lament my sorrows a little,
21 mielőtt elmegyek, hogy vissza ne térjek többé a sötét és a halál árnyékával borított földre,	21 before I depart and return no more to a land that is dark and covered with the fog of death,
22 a nyomorúság és sötétség földjére, ahol halálárnyék, zűrzavar és örökös iszonyat lakozik!«	22 a land of misery and darkness, where the shadow of death, and nothing else but everlasting horror, dwells.