Jób könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Undorodik a lelkem az élettől! Szabadjára engedem magamban panaszomat. Szólok lelkem keserűségében!	1 I loathe my life. I will give myself up to complaint; I will speak from the bitterness of my soul.
2 Mondom Istennek: Ne kárhoztass engem! Jelentsd meg nekem: miért ítélsz el ennyire?	2 I will say to God: Do not put me in the wrong! Let me know why you oppose me.
3 Jólesik-e neked, hogy megnyomorítasz és elnyomsz engem, kezed alkotását, a gonoszok tervét pedig megsegíted?	3 Is it a pleasure for you to oppress, to spurn the work of your hands, and smile on the plan of the wicked?
4 Vajon szemed húsból való, s úgy látsz-e te, mint ember szokott látni?	4 Have you eyes of flesh? Do you see as man sees?
5 Olyanok-e napjaid, mint az ember napjai, s olyanok-e éveid, mint az emberi idők,	5 Are your days as the days of a mortal, and are your years as a man's lifetime,
6 hogy keresed bűnömet és kutatsz vétkem után,	6 That you seek for guilt in me and search after my sins,
7 holott tudod, hogy semmi gonoszt nem tettem, és nincs, aki kezedből ki tudna ragadni?	7 Even though you know that I am not wicked, and that none can deliver me out of your hand?
8 Gondosan formált és alkotott engem a kezed körös-körül egészen, és ily hirtelen tönkreteszel engem?	8 Your hands have formed me and fashioned me; will you then turn and destroy me?
9 Emlékezzél, kérlek, hogy úgy formáltál, mint az agyagot! Mégis ismét porrá akarsz tenni?	9 Oh, remember that you fashioned me from clay! Will you then bring me down to dust again?
10 Nemde kiöntöttél, mint a tejet, megalvasztottál, mint a sajtot,	10 Did you not pour me out as milk, and thicken me like cheese?
11 bőrrel, hússal öltöztettél engem, csonttal, ínnal illesztettél egybe,	11 With skin and flesh you clothed me, with bones and sinews knit me together.
12 életet és kegyelmet adtál nekem, és lélegzetem fölött gondosságod őrködött!	12 Grace and favor you granted me, and your providence has preserved my spirit.
13 Bár szívedben rejtegetted, és tudom, hogy elmédben forgattad mindezeket:	13 Yet these things you have hidden in your heart; I know that they are your purpose:
14 ha vétkeztem, és eddig megkíméltél, miért nem engedsz bűnömtől tisztának lennem?	14 If I should sin, you would keep a watch against me, and from my guilt you would not absolve me.
15 Ha gonosz vagyok, akkor jaj nekem! Ha pedig igaz vagyok, akkor sem járhatok emelt fővel, mert tele vagyok csapással és nyomorúsággal.	15 If I should be wicked, alas for me! if righteous, I dare not hold up my head, filled with ignominy and sodden with affliction!
16 Ha büszke volnék, elfognál, mint az oroszlánt, és csodás módon újra megkínoznál.	16 Should it lift up, you hunt me like a lion: repeatedly you show your wondrous power against me,
17 Tanúidat állítanád újra ellenem, megnövelnéd haragodat irányomban, büntetések új hada vonulna fel ellenem.	17 You renew your attack upon me and multiply your harassment of me; in waves your troops come against me.
18 Miért hoztál elő anyám méhéből? Bár múltam volna ki, hogy szem ne látott volna engem;	18 Why then did you bring me forth from the womb? I should have died and no eye have seen me.
19 akkor olyan volnék, mintha nem is lettem volna, anyám méhéből a sírba vittek volna!	19 I should be as though I had never lived; I should have been taken from the womb to the grave.
20 Kevés életnapom nemde, hamar véget ér! Engedd, hogy kissé sirassam fájdalmamat,	20 Are not the days of my life few? Let me alone, that I may recover a little
21 mielőtt elmegyek, hogy vissza ne térjek többé a sötét és a halál árnyékával borított földre,	21 Before I go whence I shall not return, to the land of darkness and of gloom,
22 a nyomorúság és sötétség földjére, ahol halálárnyék, zűrzavar és örökös iszonyat lakozik!«	22 The black, disordered land where darkness is the only light.