Livre des Psaumes 10

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Pourquoi, Yahvé, restes-tu loin, te caches-tu aux temps de détresse?	1 Miért maradsz, Uram, oly távol tőlem? Miért rejtőzködsz a szükség és szorongatás idején?
2 Sous l'orgueil de l'impie le malheureux est pourchassé, il est pris aux ruses que l'autre a combinées.	2 A gonosz kevélykedik, üldözi a szegényt; Fogják meg őket saját kigondolt terveik!
3 L'impie se loue des désirs de son âme, l'homme avide qui bénit méprise Yahvé,	3 Hisz dicsekszik lelke kívánságaival a gonosz, és magára mond áldást a fösvény.
4 l'impie, arrogant, ne cherche point: "Pas de Dieu! " voilà toute sa pensée.	4 Elbizakodottságában megveti az Urat a gonosz, »Nem keresi; nincs Isten!«
5 A chaque instant ses démarches aboutissent, tes jugements sont trop hauts pour lui, tous ses rivaux,il souffle sur eux.	5 Egyre csak ezt forgatja fejében. Útjai szerencsések minden időben. Túl magasak neki ítéleteid, mind megveti ellenségeit.
6 Il dit en son coeur: "Je tiendrai bon d'âge en âge." Lui qui n'est pas dans le malheur,	6 Mert így szól szívében: »Én nem ingok meg, baj nélkül maradok nemzedékről nemzedékre.«
7 il maudit. Fraude et violence lui emplissent la bouche, sous sa langue peine et méfait;	7 Szája csupa átok, erőszak, álnokság, nyelve alatt fájdalom és gonoszság.
8 il est assis à l'affût dans les roseaux, sous les couverts il massacre l'innocent. Des yeux il épie lemisérable,	8 Lesben áll az utakon, titokban öli meg az ártatlant.
9 à l'affût, bien couvert, comme un lion dans son fourré, à l'affût pour ravir le malheureux, il ravit lemalheureux en le traînant dans son filet.	9 Szeme a szegényt kémleli, mint barlangjában az oroszlán, leskelődik rejtekén. Leskelődik, hogy a szegényt megragadja, elragadja a szegényt, hálójába fogva.
10 Il épie, s'accroupit, se tapit, le misérable tombe en son pouvoir;	10 Ráront lelapulva, és a nyomorultak csak hullanak karja erejétől.
11 il dit en son coeur: "Dieu oublie, il se couvre la face pour ne pas voir jusqu'à la fin."	11 Mert így szól szívében: »Megfeledkezett róluk Isten! Elfordította arcát, és nem látja többé őket!«
12 Dresse-toi, Yahvé! O Dieu, lève ta main, n'oublie pas les malheureux!	12 Kelj föl, Uram, Isten! Emeld föl kezed, ne feledd el a szegényeket!
13 Pourquoi l'impie blasphème-t-il Dieu, dit-il en son coeur: "Tu ne chercheras point?"	13 Miért gúnyolja a gonosz az Istent? Miért mondja szívében: »Nem kéred számon.«
14 Tu as vu, toi, la peine et les pleurs, tu regardes pour les prendre en ta main: à toi le misérables'abandonne, l'orphelin, toi, tu le secours.	14 Láttad ezt, hiszen te figyeled a kínt s a gyötrelmet, juttasd tehát kezeidbe őket! Terád bízta magát a szegény, az árvának te lettél a segítője.
15 Brise le bras de l'impie, du méchant, tu chercheras son impiété, tu ne la trouveras plus.	15 Törd össze a bűnös és a gonosz karját; keresheted majd gonosztettüket, de nem találod.
16 Yahvé est roi pour toujours et à jamais, les païens ont disparu de sa terre.	16 Király az Úr örökkön örökké, kipusztultak országából a pogányok.
17 Le désir des humbles, tu l'écoutes, Yahvé, tu affermis leur coeur, tu tends l'oreille,	17 A szegények kívánságát meghallgattad, Uram. Megerősítetted szívüket és rájuk figyel füled,
18 pour juger l'orphelin et l'opprimé: qu'il cesse de faire peur, l'homme né de la terre!	18 hogy az árvának és az elnyomottnak igazságot tégy, hogy ne hozzon többé rettegést a földből való ember.