1 Ella protegió al primer modelado, padre del mundo, que había sido creado solo; ella le sacó de su caída
| 1 Ez óvta meg azt, akit Isten először formált, a földkerekség atyját, amikor még csak ő volt megteremtve; |
2 y le dio el poder de dominar sobre todas las cosas.
| 2 ez vezette ki őt vétkéből, és adott hatalmat neki, hogy minden fölött uralkodjon. |
3 Pero cuando un injusto, en su cólera, se apartó de ella, pereció por su furor fraticida.
| 3 Tőle pártolt el haragjában az igaztalan, azért pusztult el testvérgyilkos indulatában. |
4 Cuando por su causa la tierra se vio sumergida, de nuevo la Sabiduría la salvó conduciendo al justo en un vulgar leño.
| 4 Mikor miatta özönvíz árasztotta el a földet, ismét a bölcsesség mentette meg, és vezérelte hitvány fa által az igazat. |
5 En la confusión que siguió a la común perversión de las naciones, ella conoció al justo, le conservó irreprochable ante Dios y le mantuvo firme contra el entrañable amor a su hijo.
| 5 Miután a népek gonosz tervükre egybegyűltek, ez találta és óvta meg az igazat, hogy Isten előtt feddhetetlen legyen, és erőssé tette fia szeretetével szemben. |
6 Ella, en el exterminio de los impíos, libró al justo cuando escapaba del fuego que bajaba sobre Pentápolis.
| 6 Ez ragadta ki az igazat a gonoszok romlásakor, mikor az Ötvárosra hulló tűz elől menekült, |
7 Como testimonio de aquella maldad queda todavía una tierra desolada humeando, unas plantas cuyos frutos no alcanzan sazón a su tiempo, y, como monumento de un alma incrédula, se alza una columna de sal.
| 7 gonoszságuk bizonysága gyanánt ott van a füstölgő sivár vidék, az idétlen gyümölcsöt termő fák, s a hitetlen lélek emlékéül álló sóoszlop. |
8 Pues, por haberse apartado del camino de la Sabiduría, no sólo sufrieron la desgracia de no conocer el bien, sino que dejaron además a los vivientes un recuerdo de su insensatez, para que ni sus faltas pudieran quedar ocultas.
| 8 Mivel mellőzték a bölcsesség útját, nemcsak abban vallottak kárt, hogy a jót meg nem ismerték, hanem balgaságuk emlékét is hátrahagyták az embereknek, hogy el ne titkolhassák, amiben vétkeztek. |
9 En cambio, a sus servidores la Sabiduría los libró de sus fatigas.
| 9 Hű szolgáit viszont a bölcsesség ragadta ki a szorongatásból. |
10 Ella al justo que huía de la cólera de su hermano le guió por caminos rectos; le mostró el reino de Dios y le dio el conocimiento de cosas santas; le dio éxito en sus duros trabajos y multiplicó el fruto de sus fatigas;
| 10 Egyenes úton vezérelte a bátyja haragja elől menekülő igazat, megmutatta neki Isten országát, és megadta neki a szent dolgok ismeretét. Vesződsége közepette jóléthez segítette, és fáradságát bőséggel jutalmazta. |
11 le asistió contra la avaricia de sus opresores y le enriqueció;
| 11 Vele volt kizsákmányolóinak ármányával szemben, és gazdagsághoz juttatta, |
12 le preservó de sus enemigos y le protegió de los que le tendían asechanzas; y le concedió la palma en un duro combate para enseñarle que la piedad contra todo prevalece.
| 12 megőrizte ellenségektől, megóvta üldözőktől, és kemény viadalban neki juttatta a győzelmet, hogy belássa: a bölcsesség hatalmasabb mindennél. |
13 Ella no desamparó al justo vendido, sino que le libró del pecado;
| 13 Ez nem hagyta cserben az eladott igazat, hanem megóvta a bűntől, leszállt vele a verembe, |
14 bajó con él a la cisterna y no le abandonó en las cadenas, hasta entregarle el cetro real y el poder sobre sus tiranos, hasta mostrar mentirosos a sus difamadores y concederle una gloria eterna.
| 14 és nem hagyta el a bilincsekben sem, amíg meg nem hozta neki a kormánypálcát s a hatalmat elnyomói fölött. Meghazudtolta az ellene vádaskodókat, és örök hírnevet szerzett neki. |
15 Ella libró de una nación opresora a un pueblo santo y a una raza irreprochable.
| 15 Ez ragadta ki a szent népet, a feddhetetlen ivadékot, az elnyomó nemzet hatalmából, |
16 Entró en el alma de un servidor del Señor e hizo frente a reyes temibles con prodigios y señales;
| 16 ez vonult be Isten szolgájának lelkébe, mire ő csodákkal és jelekkel állt ellen félelmes királyoknak. |
17 pagó a los santos el salario de sus trabajos; los guió por un camino maravilloso, fue para ellos cobertura durante el día y lumbre de estrellas durante la noche;
| 17 Megadta az igazaknak kényszermunkájuk jutalmát, csodás utakon vezérelte őket, nappal lepel volt számukra, éjjel pedig csillagfény. |
18 les abrió paso por el mar Rojo y los condujo a través de las inmensas aguas,
| 18 Átvitte őket a Vörös-tengeren, átvezette őket a nagy vízen, |
19 mientras a sus enemigos los sumergió y luego los hizo saltar de las profundidades del abismo.
| 19 ellenségeiket pedig a tengerbe merítette, s a tenger mélységéből partra vetette. Ezért az igazak kifosztották a gonoszokat, |
20 De este modo los justos despojaron a los impíos; entonaron cantos, Señor, a tu santo Nombre y unánimes celebraron tu mano protectora,
| 20 és énekkel dicsérték Uram, szent nevedet. Egyetértve magasztalták győztes kezedet, |
21 porque la Sabiduría abrió la boca de los mudos e hizo claras las lenguas de los pequeñuelos.
| 21 a bölcsesség ugyanis megnyitotta a némák száját, s a gyermekek nyelvét ékesszólóvá tette. |