Job 16

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Then Job answered and said:	1 És felelt Jób, és ezt mondta:
2 I have heard this sort of thing many times. Wearisome comforters are you all!	2 »Ilyesfélét már többször hallottam; terhemre való vigasztalók vagytok ti mindannyian!
3 Is there no end to windy words? Or what sickness have you that you speak on?	3 Véget értek-e tehát a széllelbélelt szavak? Vagy valami bajod van, hogy beszélned kell?
4 I also could talk as you do, were you in my place. I could declaim over you, or wag my head at you;	4 Beszélhetnék én is éppúgy, mint ti, bárcsak a helyemben lennétek!
5 I could strengthen you with talk, or shake my head with silent lips.	5 Részvétemet irántatok én is szép szavakba önteném, és csóválnám fejemet fölöttetek.
6 If I speak, this pain I have will not be checked; if I leave off, it will not depart from me.	6 Erőt öntenék belétek számmal, és mozgatnám ajkamat, mintha szánnálak titeket.
7 But now that I am exhausted and stunned, all my company has closed in on me.	7 De mitévő legyek? Ha szólok, nem enyhül fájdalmam; ha hallgatok, nem hagy el engem.
8 As a witness there rises up my traducer, speaking openly against me;	8 Immár elnyomott engem a fájdalom, és semmivé lett minden tagom;
9 I am the prey his wrath assails, he gnashes his teeth against me. My enemies lord it over me;	9 ellenem tanúskodnak ráncaim, és hazug ellenség támad, ki szemembe vádol;
10 their mouths are agape to bite me. They smite me on the cheek insultingly; they are all enlisted against me.	10 egybegyűjtötte haragját ellenem, és fenyegetve vicsorgatta rám fogait, félelmetes szemeket meresztett rám ellenségem.
11 God has given me over to the impious; into the clutches of the wicked he has cast me.	11 Kitátották ellenem szájukat, szitkozódva arcul ütöttek, kínjaimmal töltötték be étvágyukat.
12 I was in peace, but he dislodged me; he seized me by the neck and dashed me to pieces. He has set me up for a target;	12 Gonosznak szolgáltatott ki engem Isten, és bűnösök kezére adott.
13 his arrows strike me from all directions, He pierces my sides without mercy, he pours out my gall upon the ground.	13 Jólétben éltem valaha, de hirtelen összezúzott engem, nyakon ragadott és összetört engem; céltáblául tűzött ki magának.
14 He pierces me with thrust upon thrust; he attacks me like a warrior.	14 Lándzsái röpködnek körülöttem, ágyékomat kímélet nélkül hasogatja, beleimet kiontja a földre.
15 I have fastened sackcloth over my skin, and have laid my brow in the dust.	15 Sebet seb után ejt rajtam, rám támad, mint valami hős.
16 My face is inflamed with weeping and there is darkness over my eyes,	16 Zsákot varrtam bőrömre és testemet hamuval borítottam.
17 Although my hands are free from violence, and my prayer is sincere.	17 Arcom megdagadt a sírástól, sötét árny ül szempillámon.
18 O earth, cover not my blood, nor let my outcry come to rest!	18 És mindezt szenvedem, holott kezem mocsoktalan, és tiszta az imádságom Istenhez.
19 Even now, behold, my witness is in heaven, and my spokesman is on high.	19 El ne takard, föld, a véremet, és ne találjon benned rejtekhelyet kiáltásom!
20 My friends it is who wrong me; before God my eyes drop tears,	20 Mert íme, van tanúm a mennyben, és bizonyságom a magasságban.
21 That he may do justice for a mortal in his presence and decide between a man and his neighbor.	21 Barátaim szószátyárok, Istenhez sír fel szemem!
22 For my years are numbered now, and I am on a journey from which I shall not return.	22 Bár tenne valaki igazságot Isten és ember között, úgy, mint igazságot tesznek ember és társa között! Mert íme, kevés esztendő múltával elindulok az úton, amelyen vissza nem térhetek.