Jób könyve 5
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | NOVA VULGATA |
---|---|
1 Kiálts csak! Van-e, aki felel neked? Fordulj valakihez a szentek közül! | 1 Voca ergo, si est qui tibi re spondeat! Ad quem sanctorum converteris? |
2 Valóban öli a balgát a harag, s az együgyűt bosszúság gyilkolja. | 2 Vere stultum interficit iracundia, et fatuum occidit invidia. |
3 Láttam balgát gyökeret verni, de jó sorát tüstént megátkoztam. | 3 Ego vidi stultum firma radice et maledixi sedi eius statim. |
4 Távol esnek fiai a jóléttől, eltapossák őket a kapuban, és nem lesz, aki mentse őket. | 4 Longe fient filii eius a salute et conterentur in porta, et non erit qui eruat. |
5 Feleszi termését az éhező, s elragadja fegyverrel kezében; szomjasok szürcsölik vagyonát. | 5 Cuius messem famelicus comedet, et ipsum rapiet armatus, et bibent sitientes divitias eius. |
6 Semmi sem esik meg a földön ok nélkül, s a nyomorúság nem a földből fakad; | 6 Quia non egreditur ex pulvere nequitia, et de humo non oritur dolor. |
7 az ember úgy születik nyomorúságra, mint a madár repülésre. | 7 Sed homo generat laborem, et aves elevant volatum. |
8 Én pedig az Úrhoz fordulnék kéréssel, Isten elé terjeszteném ügyemet, | 8 Quam ob rem ego deprecabor Dominum et ad Deum ponam eloquium meum, |
9 aki nagyokat visz végbe, s amiket nem lehet kifürkészni, csodákat, amiknek nincsen száma; | 9 qui facit magna et inscrutabilia et mirabilia absque numero; |
10 aki esőt bocsát a föld színére, és vízzel öntözi az egész határt, | 10 qui dat pluviam super faciem terrae et irrigat aquis rura; |
11 hogy az alázatosakat felemelje, s a szomorúakat jólétbe helyezze; | 11 qui ponit humiles in sublime et maerentes erigit sospitate; |
12 aki széttépi a ravaszok fondorkodását, hogy kezük ne vihesse véghez, amit kezdtek; | 12 qui dissipat cogitationes malignorum, ne possint implere manus eorum, quod coeperant; |
13 aki megfogja a bölcseket saját csalárdságukkal, és meghiúsítja az álnokok terveit: | 13 qui apprehendit sapientes in astutia eorum et consilium pravorum dissipat. |
14 fényes nappal sötétbe botlanak, délben úgy tapogatnak, mint éjjel; | 14 Per diem incurrent tenebras et, quasi in nocte, sic palpabunt in meridie. |
15 aki megmenti a szegényt szájuk pallosától, s a nyomorban élőt az erősnek karjától; | 15 Porro salvum faciet egenum a gladio oris eorum et de manu violenti pauperem; |
16 így reménye nyílik a szegénynek, a gazság pedig befogja száját. | 16 et erit egeno spes, iniquitas autem contrahet os suum. |
17 Boldog az az ember, akit Isten megfenyít! Meg ne vesd tehát az Úr feddését! | 17 Beatus homo, qui corripitur a Deo; increpationem ergo Omnipotentis ne reprobes. |
18 Ő sebet ejt ugyan, de be is kötözi, megver – de keze gyógyít is. | 18 Quia ipse vulnerat et medetur, percutit, et manus eius sanabunt. |
19 Kiragad téged hat szorongatásból, és nem ér baj a hetedikben. | 19 In sex tribulationibus liberabit te, et in septem non tanget te malum. |
20 Az éhínségben megment a haláltól, s a hadban a kardnak erejétől. | 20 In fame eruet te de morte et in bello de manu gladii. |
21 Biztonságban vagy a nyelvnek ostorától, és nem kell félned, ha pusztulás közeledik; | 21 A flagello linguae absconderis et non timebis vastationem, cum venerit. |
22 nevethetsz pusztuláson, éhségen, és nem kell félned a föld vadjaitól, | 22 In vastitate et fame ridebis et bestias terrae non formidabis. |
23 mert frigyben vagy a szántó köveivel, s a mező vadja veled békességben lesz. | 23 Sed cum lapidibus campi pactum tuum, et bestiae terrae pacificae erunt tibi. |
24 Épségben tudhatod sátradat, és nem találsz hiányt, ha megnézed hajlékodat. | 24 Et scies quod pacem habeattabernaculum tuum, et visitans habitationem tuam non falleris. |
25 Majd tapasztalod, hogy magzatod sokasodik, és sarjad annyi lesz, mint a fű a földön. | 25 Scies quoque quoniam multiplex erit semen tuum, et progenies tua quasi herba terrae. |
26 Bővelkedve szállsz a sírba, úgy, mint a learatott gabonát idejében betakarítják. | 26 Ingredieris in abundantia sepulcrum, sicut infertur acervus tritici in tempore suo. |
27 Ezt íme, így kutattuk ki, de így is van; halljad tehát és jegyezd meg magadnak!« | 27 Ecce hoc, ut investigavimus, ita est; oboedi illi et tu sapias tibi ”. |