Jeremia 16

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Das Wort des Herrn erging an mich:	1 Így hangzott az Úr igéje hozzám:
2 Du sollst dir keine Frau nehmen und weder Söhne noch Töchter haben an diesem Ort.	2 »Ne végy magadnak feleséget, és ne legyenek fiaid és leányaid ezen a helyen!
3 Denn so spricht der Herr über die Söhne und Töchter, die an diesem Ort geboren werden, über ihre Mütter, die sie gebären, und über ihre Väter, die sie zeugen in diesem Land:	3 Mert így szól az Úr a fiakról és leányokról, akik ezen a helyen születnek, anyáikról, akik szülik őket, és atyáikról, akik nemzik őket ebben az országban:
4 Eines qualvollen Todes müssen sie sterben; man wird sie nicht beklagen und nicht begraben; sie werden zum Dünger auf dem Acker. Durch Schwert und Hunger kommen sie um; ihre Leichen werden zum Fraß für die Vögel des Himmels und die Tiere des Feldes.	4 Halálos betegségekben halnak majd meg, nem siratják és nem temetik el őket; trágyává lesznek a föld színén. Kard és éhínség által vesznek el, holttestük pedig eledele lesz az ég madarainak és a föld állatainak.«
5 Ja, so hat der Herr gesprochen: Betritt kein Trauerhaus, geh nicht zur Totenklage und bezeig niemandem Beileid! Denn ich habe diesem Volk mein Heil entzogen - Spruch des Herrn -, die Güte und das Erbarmen.	5 Mert így szól az Úr: »Ne lépj be gyászoló házba, és ne menj siratni, részvétet se mutass irántuk! Mert elvettem békességemet ettől a néptől – mondja az Úr –, a kegyelmet és az irgalmat.
6 Groß und Klein muss sterben in diesem Land; man wird sie nicht begraben und nicht beklagen. Niemand ritzt sich ihretwegen wund oder schert sich kahl.	6 Meghalnak nagyok és kicsinyek ebben az országban, nem temetik el és nem siratják meg őket; nem vagdossák meg magukat, s hajukat sem nyírják le miattuk.
7 Keinem wird man das Trauerbrot brechen, um ihn wegen eines Verstorbenen zu trösten; man wird ihm nicht den Trostbecher reichen wegen seines Vaters oder seiner Mutter.	7 Nem törnek kenyeret a gyászolónak, hogy megvigasztalják a halottért, és nem itatják meg a vigasztalás kelyhével atyjáért és anyjáért.
8 Auch ein Haus, in dem ein Gastmahl stattfindet, sollst du nicht betreten, um mit den Leuten bei Speise und Trank zu sitzen.	8 Lakomázó házba se lépj be, hogy leülj velük enni és inni!
9 Denn so spricht der Herr der Heere, der Gott Israels: Seht, verstummen lasse ich an diesem Ort, vor euren Augen und in euren Tagen, Jubelruf und Freudenruf, den Ruf des Bräutigams und den Ruf der Braut.	9 Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Íme, én eltüntetem erről a helyről szemetek láttára és a ti napjaitokban az öröm hangját és a vidámság hangját, a vőlegény hangját és a menyasszony hangját.
10 Wenn du nun diesem Volk das alles verkündest und man dich fragt: Warum droht der Herr uns all dieses schwere Unheil an? Worin besteht unsre Schuld und welche Sünde haben wir gegen den Herrn, unsern Gott, begangen?,	10 Amikor majd hírül adod ennek a népnek mindezeket az igéket, azt mondják neked: ‘Miért mondta ki az Úr rólunk mindezt a nagy bajt? Mi a bűnünk, és mi a vétkünk, amellyel vétkeztünk az Úr, a mi Istenünk ellen?’
11 so antworte ihnen: Eure Väter haben mich verlassen - Spruch des Herrn; sie liefen anderen Göttern nach, dienten ihnen und beteten sie an. Mich aber haben sie verlassen und meine Weisung nicht befolgt.	11 Akkor mondd nekik: Mert atyáitok elhagytak engem – mondja az Úr –, és más istenek után mentek, azoknak szolgáltak, és előttük borultak le; engem pedig elhagytak, és törvényemet nem tartották meg.
12 Ihr selbst aber habt es noch schlimmer getrieben als eure Väter. Seht, jeder von euch folgt dem Trieb seines bösen Herzens, ohne auf mich zu hören.	12 De ti még atyáitoknál is gonoszabbul cselekedtetek, mert íme, mindegyiktek a maga gonosz szívének megátalkodottsága után megy, nem hallgatva rám.
13 Darum schleudere ich euch aus diesem Land hinaus, in das Land, das euch und euren Vätern unbekannt war. Dort mögt ihr anderen Göttern dienen Tag und Nacht; ich aber werde euch keine Gnade mehr schenken.	13 Ezért kihajítalak titeket ebből az országból abba az országba, melyet nem ismertetek, sem ti, sem atyáitok; ott majd szolgálhattok más isteneknek éjjel-nappal, mert nem adok kegyelmet nektek!
14 [Darum seht, es werden Tage kommen - Spruch des Herrn -, da sagt man nicht mehr: So wahr der Herr lebt, der die Söhne Israels aus Ägypten heraufgeführt hat!,	14 Azért íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor nem mondják többé: ‘Él az Úr, aki felhozta Izrael fiait Egyiptom földjéről!’,
15 sondern: So wahr der Herr lebt, der die Söhne Israels aus dem Nordland und aus allen Ländern, in die er sie verstoßen hatte, heraufgeführt hat. Ich bringe sie zurück in ihr Heimatland, das ich ihren Vätern gegeben habe.]	15 hanem: ‘Él az Úr, aki felhozta Izrael fiait észak földjéről és mindazokból az országokból, ahová elűzte őket!’; mert visszaviszem őket földjükre, melyet atyáiknak adtam.
16 Seht, ich hole viele Fischer - Spruch des Herrn -, die sollen sie fangen; dann hole ich viele Jäger, die sollen sie erlegen auf jedem Berg und Hügel und in den Felsenklüften.	16 Íme, én sok halászt küldök – mondja az Úr –, hogy kihalásszák őket; azután pedig sok vadászt küldök, hogy felhajtsák őket minden hegyről, minden dombról és a kősziklák hasadékaiból.
17 Denn meine Augen sehen alle ihre Wege; sie können sich vor mir nicht verstecken und ihre Schuld ist vor meinen Augen nicht verborgen.	17 Mert szemem ott van minden útjukon, nem rejtőzhetnek el színem elől; és nem marad rejtve bűnük szemem előtt.
18 So vergelte ich zunächst nach dem Maß ihrer Schuld und Sünde, weil sie mein Land durch das Aas ihrer Scheusale entweiht und mein Erbteil mit ihren abscheulichen Götzen angefüllt haben.	18 Először kétszeresen megfizetek nekik bűnükért és vétkükért, mert megszentségtelenítették országomat; undok és utálatos bálványaik hulláival töltötték meg örökségemet.«
19 Herr, meine Kraft und meine Burg, meine Zuflucht am Tag der Not! Zu dir kommen Völker von den Enden der Erde und sagen: Nur Trug besaßen unsre Väter, Wahngebilde, die nichts nützen.	19 Uram, én erőm és erősségem, menedékem a szorongatás napján! Hozzád jönnek majd a nemzetek a föld végeiről, és ezt mondják: »Valóban, hazugság volt atyáink örökrésze, hiábavalóság, és semmi sem használ közülük.«
20 Kann ein Mensch sich Götter machen? Das sind doch keine Götter.	20 Vajon csinálhat-e magának az ember isteneket? Hiszen azok nem istenek!
21 Darum seht, ich bringe sie zur Erkenntnis; ja, diesmal bringe ich sie zur Erkenntnis meiner Macht und meiner Gewalt und sie werden erkennen: Mein Name ist Jahwe, der Herr.	21 »Azért íme, én megismertetem velük, ezúttal megmutatom nekik kezemet és hatalmamat; és megtudják, hogy az én nevem: az Úr.«