Livro dos Salmos 22

SAGRADA BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ao mestre de canto. Segundo a melodia A corça da aurora. Salmo de Davi. Meu Deus, meu Deus, por que me abandonastes? E permaneceis longe de minhas súplicas e de meus gemidos?	1 A karvezetőnek. A »Szarvastehén hajnalban« dallama szerint. Dávid zsoltára.
2 Meu Deus, clamo de dia e não me respondeis; imploro de noite e não me atendeis.	2 Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Távol van szabadulásomtól hangos jajveszékelésem.
3 Entretanto, vós habitais em vosso santuário, vós que sois a glória de Israel.	3 Én Istenem, kiáltok nappal, de te nem hallgatsz meg, és éjjel is, de nyugtot nem találok.
4 Nossos pais puseram sua confiança em vós, esperaram em vós e os livrastes.	4 Pedig te szent vagy és Izrael dicsérete között laksz.
5 A vós clamaram e foram salvos; confiaram em vós e não foram confundidos.	5 Benned bíztak atyáink, bíztak, és te megszabadítottad őket.
6 Eu, porém, sou um verme, não sou homem, o opróbrio de todos e a abjeção da plebe.	6 Hozzád kiáltottak és megszabadultak, benned bíztak és meg nem szégyenültek.
7 Todos os que me vêem zombam de mim; dizem, meneando a cabeça:	7 Én azonban féreg vagyok, nem ember, embereknek gyalázata, népnek utálata.
8 Esperou no Senhor, pois que ele o livre, que o salve, se o ama.	8 Aki csak lát, mind gúnyt űz belőlem, félrehúzza ajkát, fejét csóválgatja:
9 Sim, fostes vós que me tirastes das entranhas de minha mãe e, seguro, me fizestes repousar em seu seio.	9 »Az Úrban bízott, mentse meg őt, szabadítsa meg, ha kedvét leli benne.«
10 Eu vos fui entregue desde o meu nascer, desde o ventre de minha mãe vós sois o meu Deus.	10 Hiszen te vagy, aki kihoztál engem anyám méhéből, te vagy reménységem anyám emlője óta.
11 Não fiqueis longe de mim, pois estou atribulado; vinde para perto de mim, porque não há quem me ajude.	11 Rád voltam utalva anyám ölétől, anyám méhétől fogva te vagy az Istenem.
12 Cercam-me touros numerosos, rodeiam-me touros de Basã;	12 Ne légy távol tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, aki segítséget nyújtana.
13 contra mim eles abrem suas fauces, como o leão que ruge e arrebata.	13 Körülvett engem sok tulok, Básán bikái körülfogtak engem.
14 Derramo-me como água, todos os meus ossos se desconjuntam; meu coração tornou-se como cera, e derrete-se nas minhas entranhas.	14 Kitátották felém szájukat, mint ragadozó és ordító oroszlán.
15 Minha garganta está seca qual barro cozido, pega-se no paladar a minha língua: vós me reduzistes ao pó da morte.	15 Szétfolytam, miként a víz, minden csontom kificamodott, szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben.
16 Sim, rodeia-me uma malta de cães, cerca-me um bando de malfeitores. Traspassaram minhas mãos e meus pés:	16 Ajkam, mint a cserép, kiszáradt, nyelvem ínyemhez tapadt, lesújtottál a halál porába.
17 poderia contar todos os meus ossos. Eles me olham e me observam com alegria,	17 Körülvett engem nagy sereg kutya, a gonoszok zsinatja körülfogott engem. Átlyuggatták kezemet és lábamat,
18 repartem entre si as minhas vestes, e lançam sorte sobre a minha túnica.	18 megszámlálhattam minden csontomat. Néznek rám, bámulnak engem,
19 Porém, vós, Senhor, não vos afasteis de mim; ó meu auxílio, bem depressa me ajudai.	19 elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek.
20 Livrai da espada a minha alma, e das garras dos cães a minha vida.	20 De te, Uram, ne légy távol tőlem, én erősségem siess segítségemre!
21 Salvai-me a mim, mísero, das fauces do leão e dos chifres dos búfalos.	21 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, egyetlenemet a kutyák karmából!
22 Então, anunciarei vosso nome a meus irmãos, e vos louvarei no meio da assembléia.	22 Ments meg az oroszlán torkából, engem, a megalázottat, a bölény szarvától!
23 Vós que temeis o Senhor, louvai-o; vós todos, descendentes de Jacó, aclamai-o; temei-o, todos vós, estirpe de Israel,	23 Hadd hirdessem testvéreimnek nevedet, a gyülekezetben hadd dicsérjelek:
24 porque ele não rejeitou nem desprezou a miséria do infeliz, nem dele desviou a sua face, mas o ouviu, quando lhe suplicava.	24 Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek őt, Jákob minden utóda, magasztaljátok őt! Félje őt Izrael minden utóda,
25 De vós procede o meu louvor na grande assembléia, cumprirei meus votos na presença dos que vos temem.	25 Mert ő nem veti meg és nem nézi le a szegény nyomorúságát, nem fordítja el tőle tekintetét, és meghallgatja, amikor hozzá kiált.
26 Os pobres comerão e serão saciados; louvarão o Senhor aqueles que o procuram: Vivam para sempre os nossos corações.	26 Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben; amit fogadtam, teljesítem azok előtt, akik félik őt.
27 Hão de se lembrar do Senhor e a ele se converter todos os povos da terra; e diante dele se prostrarão todas as famílias das nações,	27 Jóllakásig esznek majd a szegények, akik keresik az Urat, dicsérik majd őt: »Éledjen fel szívük mindörökre!«
28 porque a realeza pertence ao Senhor, e ele impera sobre as nações.	28 Észbe kap és megtér az Úrhoz a föld minden határa, és leborul színe előtt a nemzetek valamennyi családja.
29 Todos os que dormem no seio da terra o adorarão; diante dele se prostrarão os que retornam ao pó.	29 Mert az Úré a királyi hatalom, és ő uralkodik a nemzeteken.
30 Para ele viverá a minha alma, há de servi-lo minha descendência. Ela falará do Senhor às gerações futuras	30 Csak őt imádják mind, akik a földben alszanak; leborulnak előtte mindazok, akik a porba leszállnak. Neki él majd a lelkem,
31 e proclamará sua justiça ao povo que vai nascer: Eis o que fez o Senhor.	31 Neki szolgálnak majd utódaim. Az Úrról beszélnek az eljövendő nemzedéknek,
	32 az ő igazságát fogják hirdetni a születendő népnek: »Így cselekedett az Úr!«