Ad Corinthios I 11

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Imitatores mei estote, sicut et ego Christi.	1 Kövessétek példámat, ahogy én Krisztus példáját követem!.
2 Laudo autem vos fratres quod per omnia mei memores estis : et sicut tradidi vobis, præcepta mea tenetis.	2 Dicsérlek titeket, hogy mindenben megemlékeztek rólam, és megtartjátok a hagyományokat, úgy, ahogy átadtam nektek.
3 Volo autem vos scire quod omnis viri caput, Christus est : caput autem mulieris, vir : caput vero Christi, Deus.	3 Szeretném azonban, ha tudnátok, hogy minden férfinek feje Krisztus, az asszonynak a feje a férfi, Krisztus feje pedig az Isten.
4 Omnis vir orans, aut prophetans velato capite, deturpat caput suum.	4 Minden férfi, aki fedett fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz a fejére;
5 Omnis autem mulier orans, aut prophetans non velato capite, deturpat caput suum : unum enim est ac si decalvetur.	5 viszont minden asszony, aki fedetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz a fejére: mert ez ugyanaz, mintha megnyírták volna.
6 Nam si non velatur mulier, tondeatur. Si vero turpe est mulieri tonderi, aut decalvari, velet caput suum.	6 Ha az asszony nem fedi be a fejét, vágassa le a haját; ha viszont szégyenletes dolog az asszonynak, hogy a haját levágassa vagy leborotváltassa, fedje csak be fejét.
7 Vir quidem non debet velare caput suum : quoniam imago et gloria Dei est, mulier autem gloria viri est.	7 A férfinak nem kell befednie fejét, mert ő Isten képmása és dicsősége, az asszony azonban a férfi dicsősége.
8 Non enim vir ex muliere est, sed mulier ex viro.	8 Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból ;
9 Etenim non est creatus vir propter mulierem, sed mulier propter virum.	9 és nem a férfit teremtették az asszonyért, hanem az asszonyt a férfiért.
10 Ideo debet mulier potestatem habere supra caput propter angelos.	10 Ezért az asszonynak viselnie kell a fején az alárendeltség jelét az angyalok miatt.
11 Verumtamen neque vir sine muliere : neque mulier sine viro in Domino.	11 Igaz azonban, hogy az Úrban sem asszony nincs férfi nélkül, sem férfi asszony nélkül.
12 Nam sicut mulier de viro, ita et vir per mulierem : omnia autem ex Deo.	12 Mert amint az asszony a férfiból lett, úgy a férfi is az asszony által születik – és minden Istentől.
13 Vos ipsi judicate : decet mulierem non velatam orare Deum ?	13 Ítéljétek meg ti magatok: illik-e asszonynak fedetlen fővel imádkozni Istenhez?
14 Nec ipsa natura docet vos, quod vir quidem si comam nutriat, ignominia est illi :	14 Nem tanít-e titeket maga a természet is arra, hogy ha a férfi hosszú hajat növeszt, szégyenére válik,
15 mulier vero si comam nutriat, gloria est illi : quoniam capilli pro velamine ei dati sunt.	15 ha pedig az asszony növeszt hosszú hajat, dicsőségére szolgál? Mert a haj fátyol gyanánt adatott neki.
16 Si quis autem videtur contentiosus esse : nos talem consuetudinem non habemus, neque ecclesia Dei.	16 Ha pedig valaki erről tovább akar vitatkozni, tudja meg, hogy sem nálunk, sem Isten egyházainál nincs ilyen szokás.
17 Hoc autem præcipio : non laudans quod non in melius, sed in deterius convenitis.	17 Ez a parancsom, s emellett nem dicsérhetem, hogy nem javatokra, hanem károtokra gyűltök össze.
18 Primum quidem convenientibus vobis in ecclesiam, audio scissuras esse inter vos, et ex parte credo.	18 Mert először is úgy hallom, hogy amikor közösségbe gyűltök, szakadások vannak köztetek, és ezt részben el is hiszem.
19 Nam oportet et hæreses esse, ut et qui probati sunt, manifesti fiant in vobis.	19 Mert szükséges, hogy megosztottság is legyen köztetek, hogy azok, akit a próbát kiállják, nyilvánvalókká legyenek.
20 Convenientibus ergo vobis in unum, jam non est Dominicam cœnam manducare.	20 Mikor tehát egybegyűltök, az már nem az Úr vacsorájának elköltése,
21 Unusquisque enim suam cœnam præsumit ad manducandum, et alius quidem esurit, alius autem ebrius est.	21 mert étkezés közben mindenki a saját vacsoráját veszi elő, és az egyik éhezik, a másik pedig dőzsöl.
22 Numquid domos non habetis ad manducandum, et bibendum ? aut ecclesiam Dei contemnitis, et confunditis eos qui non habent ? Quid dicam vobis ? laudo vos ? in hoc non laudo.	22 Vajon nincsen házatok az evésre és ivásra? Vagy megvetitek Isten egyházát, és megszégyenítitek azokat, akiknek semmijük nincsen? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek titeket? Ebben nem dicsérlek!
23 Ego enim accepi a Domino quod et tradidi vobis, quoniam Dominus Jesus in qua nocte tradebatur, accepit panem,	23 Mert az Úrtól kaptam, amit átadtam nektek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárulták, fogta a kenyeret,
24 et gratias agens fregit, et dixit : Accipite, et manducate : hoc est corpus meum, quod pro vobis tradetur : hoc facite in meam commemorationem.	24 hálát adott, megtörte, és így szólt: »Ez az én testem, amely értetek van. Ezt tegyétek az én emlékezetemre!«
25 Similiter et calicem, postquam cœnavit, dicens : Hic calix novum testamentum est in meo sanguine : hoc facite quotiescumque bibetis, in meam commemorationem.	25 A vacsora után ugyanígy fogta a kelyhet is, és így szólt: »Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Tegyétek ezt, ahányszor csak isszátok, az én emlékezetemre!«
26 Quotiescumque enim manducabitis panem hunc, et calicem bibetis, mortem Domini annuntiabitis donec veniat.	26 Mert amikor ezt a kenyeret eszitek, és ezt a kelyhet isszátok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön.
27 Itaque quicumque manducaverit panem hunc, vel biberit calicem Domini indigne, reus erit corporis et sanguinis Domini.	27 Aki tehát méltatlanul eszi a kenyeret, vagy issza az Úr kelyhét, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
28 Probet autem seipsum homo : et sic de pane illo edat, et de calice bibat.	28 Vizsgálja meg tehát az ember önmagát, és úgy egyék e kenyérből és igyék a kehelyből,
29 Qui enim manducat et bibit indigne, judicium sibi manducat et bibit, non dijudicans corpus Domini.	29 mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem különbözteti meg a testet, saját ítéletét eszi és issza.
30 Ideo inter vos multi infirmi et imbecilles, et dormiunt multi.	30 Ezért van köztetek sok beteg és gyengélkedő, és sokan meghaltak.
31 Quod si nosmetipsos dijudicaremus, non utique judicaremur.	31 Ha ellenben megítélnénk önmagunkat, nem esnénk ítélet alá.
32 Dum judicamur autem, a Domino corripimur, ut non cum hoc mundo damnemur.	32 Amikor pedig ítélet alá esünk, az Úr fenyít meg minket, hogy ne kárhozzunk el ezzel a világgal.
33 Itaque fratres mei, cum convenitis ad manducandum, invicem exspectate.	33 Ezért, testvéreim, amikor egybegyűltök az étkezésre, várjátok meg egymást.
34 Si quis esurit, domi manducet, ut non in judicium conveniatis. Cetera autem, cum venero, disponam.	34 Ha valaki éhes, egyen odahaza, hogy ne ítéletre gyűljetek össze. A többit pedig majd akkor rendezem el, ha odamegyek.