Giobbe 37

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 « Per questo il mio cuore tremò e balzò fuori dal suo posto.	1 Az én szívem is megremeg miatta és felriad helyéről.
2 Udite, udite tra lo spavento la sua voce, e il rombo che vien fuori dalla sua bocca!	2 Halljátok csak hangja dörgését, s a morajt, amely szájából kijön!
3 Egli gira il suo sguardo sotto tutti i cieli, e la sua luce va fino all'estremità della terra.	3 Kiengedi az egész ég alatt, és villámát a föld szélei fölött;
4 Dietro di lui rugge il suono, egli tuona colla voce della sua grandezza; e udita la sua voce, non si potrà seguirne la traccia.	4 utána hangja bömböl, ő zeng fölséges szavával, és nem tartja azt vissza, amikor hangja megzendül.
5 Dio tonerà mirabilmente colla sua voce. Egli fa grandi e imperscrutabili cose.	5 Csodásan mennydörög szavával Isten, olyan nagyokat művel, hogy fel nem foghatjuk.
6 Egli comanda alla neve di cadere sulla terra, alle piogge invernali, alle impetuose procelle.	6 Azt mondja a hónak: Hullj a földre! S a téli esőnek és zápornak: Szakadjatok!
7 Egli mette un sigillo sulla mano d'ogni uomo, affinchè ciascuno conosca le sue opere.	7 Pecsét alá helyezi minden ember kezét, hogy mindannyian megismerjék műveit.
8 La fiera si ritira nella sua tana, e sta ferma nel suo covile.	8 Behúzódik a vad a búvóhelyére, és barlangjában marad.
9 La tempesta esce dai recessi, il freddo dal settentrione.	9 Előjön a fergeteg a kamrákból, s a hideg a sarkcsillag felől.
10 Al soffio di Dio il ghiaccio s'indurisce, e di nuovo si sciolgono in abbondanza le nevi,	10 Jég áll össze Isten fuvallatától, s a vizek tágassága összeszorul,
11 il frumento brama le nuvole, e le nuvole spandono la loro luce.	11 a felhő jégesőt hullat, s a felleg az ő villámait szórja:
12 ESse vanno errando all'intorno, dovunque le guidi il volere di Colui che le governa, per eseguire i suoi ordini sulla superficie della terra,	12 ide-oda cikáznak, amerre akarata irányítja őket, hogy megtegyék mindazt, amit nekik meghagyott, szerte a föld kerekségén,
13 sia in una tribù, sia nella sua terra, sia in qualche altro luogo in cui la sua misericordia avrà loro ordinato di trovarsi.	13 akár fenyítő pálcának földje számára, akár kegyelemnek szánja őket bárhová.
14 Ascolta, o Giobbe, queste cose, fermati a considerare le maraviglie di Dio.	14 Figyelj csak rám, Jób! Állj meg és ügyelj Isten csodáira!
15 Sai forse quando Dio abbia comandato alle piogge di far apparire la luce delle sue nuvole?	15 Érted-e, hogyan rendelkezik Isten az esővel, hogy villogtassa felhője fényét?
16 Hai tu conosciute le grandi vie delle nubi e le scienze perfette?	16 Érted-e a felhő nagy útjait, a tudásban Tökéletesnek csodáit?
17 Non sono forse calde le tue vesti quando l'austro soffia sopra la terra?	17 Nemde ruháid melegek, amikor a földet megfújja a déli szél!
18 Hai forse con lui fabbricati i cieli, che sono saldissimi come se fossero gettati in bronzo?	18 Talán vele együtt te feszíted ki az egeket, amelyek szilárdak, mintha ércből lennének öntve?
19 Insegnaci quello che potremo dirgli, giacché noi siamo involti nelle tenebre.	19 Jelentsd meg nekünk, mit mondjunk neki! Mert mi sötétségtől vagyunk körülvéve!
20 Chi gli racconterà quello che dico io? Se un uomo ardirà parlargli, resterà annientato.	20 Ki mondhatja neki, hogy ‘beszélni akarok’? Ha mondaná is valaki, bizony megsemmisülne!
21 Ma ora gli uomini non vedono la luce; l'aria all'improvviso s'addensa di nubi: il vento che passa le dissiperà.	21 De most sohasem látott fény ragyog föl hirtelen az ég felhőiben, és szél kerekedik, amely elhajtja azokat;
22 L'oro viene dal settentrione, e a Dio si rende lode con timore.	22 aranyos fény jő észak felől, félelmetes dicsfény van Isten körül.
23 Noi non possiamo degnamente arrivare a lui. Egli è grande nella potenza, nel giudizio e nella giustizia, ed è ineffabile.	23 A Mindenható, akit nem tudunk méltóképpen felfogni! Nagy ő erőben és igazságban, igazságos nagyon, akit nem lehet leírni!
24 Per questo gli uomini lo temeranno, e nessuno di quelli che si credono saggi ardirà contemplarlo ».	24 Ezért félnek tőle az emberek! Nem mernek rátekinteni mind, akik bölcseknek tartják magukat!«