A zsoltárok könyve 30
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | LA SACRA BIBBIA |
---|---|
1 Zsoltár. Ének a Templomszentelés ünnepére. Dávidtól. | 1 Salmo. Inno per la dedicazione del tempio. Di Davide. |
2 Magasztallak, Uram, mert fölemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek fölöttem. | 2 Ti voglio esaltare, o Signore, poiché mi hai tratto in alto, e non hai permesso ai miei nemici di rallegrarsi di me. |
3 Hozzád kiáltottam, Uram, én Istenem, és te meggyógyítottál engem. | 3 Signore mio Dio, ho gridato a te e mi hai guarito; |
4 Uram, visszahoztad lelkemet az alvilágból, életben tartottál, hogy ne szálljak a sírba. | 4 Signore, dagli inferi hai fatto risalire l'anima mia, mi hai ridato la vita e non m'hai lasciato con quanti discendono nella fossa. |
5 Zengjetek zsoltárt az Úrnak, ti is az ő szentjei, áldjátok szent emlékezetét! | 5 Cantate al Signore, o suoi devoti; celebrate il suo santo memoriale, |
6 Mert haragja csak egy pillanat, de élethosszig tart jóakarata. Este a sírás tér be, de reggelre a vidámság. | 6 poiché un momento dura la sua ira, ma per tutta la vita il suo favore. Se alla sera alberga il pianto, al mattino sopraggiunge la gioia. |
7 Mikor dúslakodtam, így szóltam: »Nem fogok meginogni sohasem.« | 7 Io avevo detto nella mia prosperità: "Non vacillerò in eterno". |
8 Mert te, Uram, kegyességedben szilárddá tetted dicsőségemet. De te elfordítottad arcodat tőlem, és én megrendültem. | 8 O Signore, nel tuo favore mi sembrava che mi avessi reso più stabile delle montagne possenti. Poi nascondesti il tuo volto e io caddi nello sgomento. |
9 Ekkor, Uram, hozzád kiáltottam, és Istenemhez könyörögtem. | 9 A te, Signore, gridavo, dal mio Signore imploravo pietà: "Che guadagno hai tu nel mio sangue, se nella fossa io discendo? |
10 Mi hasznod lenne véremből, ha leszállnék a sírgödörbe? Vajon a por magasztalhat-e téged, és hirdetheti-e hűségedet? | 10 Forse ti celebra la polvere, annunzia forse la tua fedeltà? |
11 Meghallgatott az Úr és megkönyörült rajtam, az Úr lett az én segítségem. | 11 Ascolta, Signore, e fammi grazia; sii tu, Signore, il mio difensore". |
12 Sírásomat öröménekké változtattad, szőrruhámat szétszaggattad, vidámsággal öveztél körül, | 12 Allora mutasti in gioia il mio lutto, sciogliesti il mio sacco e mi cingesti di letizia. |
13 hogy énekeljen neked dicsőségem, és sohase hallgasson. Áldalak érte örökké, Uram, én Istenem! | 13 Per questo a te canterà il mio spirito e non cesserà. Signore mio Dio, per sempre vorrò celebrarti. |