A zsoltárok könyve 30

KÁLDI-NEOVULGÁTA	GREEK BIBLE
1 Zsoltár. Ének a Templomszentelés ünnepére. Dávidtól.	1 Ψαλμος ωδης εις τον εγκαινιασμον του οικου του Δαβιδ.>> Θελω σε μεγαλυνει, Κυριε? διοτι συ με ανυψωσας, και δεν ευφρανας τους εχθρους μου επ' εμε.
2 Magasztallak, Uram, mert fölemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek fölöttem.	2 Κυριε ο Θεος μου, εβοησα προς σε, και με εθεραπευσας.
3 Hozzád kiáltottam, Uram, én Istenem, és te meggyógyítottál engem.	3 Κυριε, ανεβιβασας εξ αδου την ψυχην μου? μ' εφυλαξας την ζωην, δια να μη καταβω εις τον λακκον.
4 Uram, visszahoztad lelkemet az alvilágból, életben tartottál, hogy ne szálljak a sírba.	4 Ψαλμωδησατε εις τον Κυριον, οι οσιοι αυτου, και υμνειτε την μνημην της αγιωσυνης αυτου.
5 Zengjetek zsoltárt az Úrnak, ti is az ő szentjei, áldjátok szent emlékezetét!	5 Διοτι η οργη αυτου διαρκει μιαν μονην στιγμην? ζωη ομως ειναι εν τη ευμενεια αυτου? το εσπερας δυναται να συγκατοικηση κλαυθμος, αλλα το πρωι ερχεται αγαλλιασις.
6 Mert haragja csak egy pillanat, de élethosszig tart jóakarata. Este a sírás tér be, de reggelre a vidámság.	6 Εγω δε ειπα εν τη ευτυχια μου, δεν θελω σαλευθη εις τον αιωνα.
7 Mikor dúslakodtam, így szóltam: »Nem fogok meginogni sohasem.«	7 Κυριε, δια της ευμενειας σου εστερεωσας το ορος μου. Απεκρυψας το προσωπον σου, και εταραχθην.
8 Mert te, Uram, kegyességedben szilárddá tetted dicsőségemet. De te elfordítottad arcodat tőlem, és én megrendültem.	8 Προς σε, Κυριε, εκραξα? και προς τον Κυριον εδεηθην.
9 Ekkor, Uram, hozzád kiáltottam, és Istenemhez könyörögtem.	9 Τις ωφελεια εν τω αιματι μου, εαν καταβω εις τον λακκον; μηπως θελει σε υμνει ο κονιορτος; θελει αναγγελλει την αληθειαν σου;
10 Mi hasznod lenne véremből, ha leszállnék a sírgödörbe? Vajon a por magasztalhat-e téged, és hirdetheti-e hűségedet?	10 Ακουσον, Κυριε, και ελεησον με? Κυριε, γενου βοηθος μου.
11 Meghallgatott az Úr és megkönyörült rajtam, az Úr lett az én segítségem.	11 Μετεβαλες εις εμε τον θρηνον μου εις χαραν? ελυσας τον σακκον μου και με περιεζωσας ευφροσυνην?
12 Sírásomat öröménekké változtattad, szőrruhámat szétszaggattad, vidámsággal öveztél körül,	12 δια να ψαλμωδη εις σε η δοξα μου και να μη σιωπα. Κυριε ο Θεος μου, εις τον αιωνα θελω σε υμνει.
13 hogy énekeljen neked dicsőségem, és sohase hallgasson. Áldalak érte örökké, Uram, én Istenem!