Jób könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.	1 « Feci patto coi miei occhi di non pensare neppure ad una vergine.
2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?	2 Che parte allora avrebbe di lassù Dio per me, e qual eredità avrebbe l'Onnipotente dall'alto?
3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!	3 Non è forse stabilita la perdizione pel malvagio e la diseredazione per chi opera l'iniquità?
4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?	4 Non vede Egli la mia condotta, e non conta tutti i miei passi?
5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?	5 Se camminai nella menzogna, se il mio piede corse alla frode,
6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!	6 (mi pesi Dio su giusta bilancia e riconosca la mia integrità);
7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?	7 se il mio piede ha fuorviato, se dietro ai miei occhi andò il mio cuore, se alle mie mani s'attaccò qualche macchia,
8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!	8 io semini ed un altro mangi, e la mia progenie sia sradicata.
9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?	9 Se il mio cuore è stato sedotto per una donna, se ho insidiato alla porta del mio amico,
10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!	10 sia abbandonata ad un altro la mia moglie e serva all'altrui libidine.
11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,	11 Ciò però è delitto nefando e grandissima iniquità,
12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.	12 è fuoco che divora fino alla perdizione e distrugge ogni rampollo.
13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?	13 Se sdegnai andare in giudizio col mio servo e colla mia serva quando erano in lite con me,
14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?	14 che dovrei fare quando Dio si leverà a giudicare? Quando mi interrogherà, che potrei rispondere?
15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?	15 Egli che fece me nel seno materno non fece forse anche lui? Non ci ha formati nel seno della madre il medesimo Dio?
16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?	16 Se negai ai poveri quanto chiedevano, se feci aspettare gli occhi della vedova;
17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?	17 se mangiai da solo il mio pezzo di pane, e non ne feci parte all'orfano,
18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –	18 (chè la misericordia crebbe meco dalla mia infanzia e con me uscì dal seno di mia madre);
19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,	19 e non guardai pietoso colui che periva per mancanza di vesti e il povero che non aveva da coprirsi,
20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?	20 se i suoi fianchi non mi han benedetto, se egli non si è riscaldato colla lana delle mie pecore;
21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?	21 se alzai la mano contro l'orfano, anche quando mi vedevo superiore alla porta,
22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!	22 il mio omero si stacchi dalla sua giuntura, il mio braccio vada in frantumi colle sue ossa.
23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.	23 io però ebbi sempre timore di Dio come di flutti sopra me sospesi, e non ne avrei potuto sopportare il peso.
24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!	24 Se ho riposta nell'oro la mia forza, se dissi all'oro fino: Tu sei la mia speranza;
25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?	25 se mi son rallegrato per le mie molte ricchezze, e perchè la mia mano ha accumulati molti beni;
26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?	26 se guardai il sole nel suo splendore e la luna che si avanzava nella sua chiarezza,
27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?	27 e il mio cuore si rallegrò segretamente e io baciai la mia mano colla mia bocca,
28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!	28 (il che è una grandissima iniquità e negazione dell'Altissimo Dio),
29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?	29 se mi rallegrai della rovina di chi ini odiava ed esultai quando lo raggiunse la sventura,
30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.	30 (io non permisi alla mia bocca di peccare, col mandare imprecazioni contro la vita di lui);
31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’	31 se gli uomini della mia tenda non dissero: Chi ci darà delle sue carni affinchè ci saziamo?
32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –	32 (il pellegrino non stette allo scoperto, la mia porta fu aperta al viaggiatore);
33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?	33 se, come fa l'uomo, nascosi il mio peccato e celai nel mio seno la mia iniquità;
34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?	34 se ebbi paura della gran moltitudine e mi spaventò il disprezzo dei miei vicini, e non sono stato piuttosto in silenzio, senza passare la porta.
35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,	35 Chi mi darà uno che mi ascolti e che l'Onnipotente esaudisca il mio desiderio e colui che giudica scriva egli stesso il libello?
36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!	36 Affinchè io lo porti sulle mie spalle e me lo avvolga alla testa qual diadema?
37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!	37 Ad ogni mio passo ne ripeterei le parole, e glielo presenterei come ad un principe.
38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?	38 Se la mia terra grida contro di me e se con lei piangono i suoi solchi,
39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?	39 se ho mangiato i suoi frutti senza pagare ed ho afflitto l'anima dei suoi agricoltori,
40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.	40 invece di grano mi nascano triboli, invece dell'orzo spine ». (Sono finite le parole di Giobbe).