Jób könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.	1 J'avais fait un pacte avec mes yeux, au point de ne fixer aucune vierge.
2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?	2 Or, quel partage Dieu fait-il donc de là-haut, quel lot Shaddaï assigne-t-il de son ciel?
3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!	3 N'est-ce pas le malheur qu'il réserve à l'injuste et l'adversité aux hommes malfaisants?
4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?	4 Ne voit-il pas ma conduite, ne compte-t-il point tous mes pas?
5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?	5 Ai-je fait route avec le mensonge, pressé le pas vers la fausseté?
6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!	6 Qu'il me pèse sur une balance exacte: lui, Dieu, reconnaîtra mon intégrité!
7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?	7 Si mes pas ont dévié du droit chemin, si mon coeur fut entraîné par mes yeux et si une souillure adhèreà mes mains,
8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!	8 qu'un autre mange ce que j'ai semé et que soient arrachées mes jeunes pousses!
9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?	9 Si mon coeur fut séduit par une femme, si j'ai épié à la porte de mon prochain,
10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!	10 que ma femme se mette à moudre pour autrui, que d'autres aient commerce avec elle!
11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,	11 J'aurais commis là une impudicité, un crime passible de justice,
12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.	12 ce serait un feu qui dévore jusqu'à la Perdition et consumerait tout mon revenu.
13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?	13 Si j'ai méconnu les droits de mon serviteur, de ma servante, dans leurs litiges avec moi,
14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?	14 que ferai-je quand Dieu surgira? Lorsqu'il fera l'enquête, que répondrai-je?
15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?	15 Ne les a-t-il pas créés comme moi dans le ventre? Un même Dieu nous forma dans le sein.
16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?	16 Ai-je été insensible aux besoins des faibles, laissé languir les yeux de la veuve?
17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?	17 Ai-je mangé seul mon morceau de pain, sans le partager avec l'orphelin?
18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –	18 Alors que Dieu, dès mon enfance, m'a élevé comme un père, guidé depuis le sein maternel!
19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,	19 Ai-je vu un miséreux sans vêtements, un pauvre sans couverture,
20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?	20 sans que leurs reins m'aient béni, que la toison de mes agneaux les ait réchauffés?
21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?	21 Ai-je agité la main contre un orphelin, me sachant soutenu à la Porte?
22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!	22 Qu'alors mon épaule se détache de ma nuque et que mon bras se rompe au coude!
23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.	23 Car la terreur de Dieu fondrait sur moi, je ne tiendrais pas devant sa majesté.
24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!	24 Ai-je placé dans l'or ma confiance et dit à l'or fin: "O ma sécurité?"
25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?	25 Me suis-je réjoui de mes biens nombreux, des richesses acquises par mes mains?
26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?	26 A la vue du soleil dans son éclat, de la lune radieuse dans sa course,
27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?	27 mon coeur, en secret, s'est-il laissé séduire, pour leur envoyer de la main un baiser?
28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!	28 Ce serait encore une faute criminelle, car j'aurais renié le Dieu suprême.
29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?	29 Me suis-je réjoui de l'infortune de mon ennemi, ai-je exulté quand le malheur l'atteignait,
30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.	30 moi, qui ne permettais pas à ma langue de pécher, de réclamer sa vie dans une malédiction?
31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’	31 Et ne disaient-ils pas, les gens de ma tente: "Trouve-t-on quelqu'un qu'il n'ait pas rassasié de viande?"
32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –	32 Jamais étranger ne coucha dehors, au voyageur ma porte restait ouverte.
33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?	33 Ai-je dissimulé aux hommes mes transgressions, caché ma faute dans mon sein?
34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?	34 Ai-je eu peur de la rumeur publique, ai-je redouté le mépris des familles, et me suis-je tenu coi,n'osant franchir ma porte?
35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,	35 Ah! qui fera donc que l'on m'écoute? J'ai dit mon dernier mot: à Shaddaï de me répondre! Le libellequ'aura rédigé mon adversaire,
36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!	36 je veux le porter sur mon épaule, le ceindre comme un diadème.
37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!	37 Je lui rendrai compte de tous mes pas et je m'avancerai vers lui comme un prince.
38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?	38 Si ma terre crie vengeance contre moi et que ses sillons pleurent avec elle,
39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?	39 si j'ai mangé de ses produits sans payer, fait expirer ses propriétaires,
40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.	40 qu'au lieu de froment y poussent les ronces, à la place de l'orge, l'herbe fétide. Fin des paroles de Job.