Jób könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA RICCIOTTI
1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.	1 - Un patto io conchiusi con gli occhi miei, di neppur pensare a una vergine:
2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?	2 giacchè qual parte avrebbe avuto in me Dio dall'alto, e quale eredità l'Onnipotente dall'eccelso?
3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!	3 La ruina non è forse per il disonesto, e la sventura per chi commette ingiustizia?
4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?	4 non vede forse [Dio] le mie strade, e tutti i passi miei non conta Egli?
5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?	5 Se ho proceduto con falsità, e s'affrettò verso la frode il mio piede,
6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!	6 che Egli mi pesi pure in bilance giuste, e Dio conoscerà la mia schiettezza.
7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?	7 Se il mio passo si scostò dalla [retta] via, e dietro agli occhi miei andò il mio cuore, e qualche macchia s'attaccò alle mie mani:
8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!	8 quando io seminerò, un altro mangi [il frutto], e i miei proventi vadano divelti.
9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?	9 Se il mio cuore fu sedotto per una donna, e alla porta del mio compagno stetti a spiare:
10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!	10 diventi mia moglie donna di piacere per altri, ed altri si curvino su lei.
11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,	11 Poichè è ben quella un'infamiae un'iniquità grandissima;
12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.	12 è un fuoco che fino alla ruina divora, e che sradica ogni rampollo.
13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?	13 Se sdegnai di venire a giudizio col mio servoe con la mia ancella, che si querelano contro di me:
14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?	14 che cosa potrei fare quando Dio sorgesse a giudicare, e quando facesse un'inchiesta che cosa gli risponderei?
15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?	15 Non mi ha forse formato nell'utero chi formò anche quello, e non ci ha fatti dentro al seno Uno stesso?
16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?	16 Se negai ai poverelli quel che chiedevano, e gli occhi della vedova feci aspettare [invano],
17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?	17 e se mangiai il mio boccone da me solo, senza che ne mangiasse anche l'orfano
18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –	18 - poichè fin dalla mia infanzia crebbe insiem con me la compassione, e dal seno di mia madre era uscita meco -
19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,	19 se disprezzai uno sventurato perchè non aveva veste, e il povero ch'era senza coperta:
20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?	20 se non mi hanno benedetto i fianchi di questo tale, e se dalla lana delle mie pecore egli non si scaldò:
21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?	21 se alzai la mano contro l'orfano, anche quando mi vedevo superiore nella porta;
22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!	22 caschi pur l'omero mio dalla sua giuntura, ed il mio braccio con l'ossa sue si spezzi,
23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.	23 poichè sempre temetti Dio come flutto rigonfio su me, e la maestà di lui io non potei sostenere.
24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!	24 Se stimai l'oro come mia fortezza, e verso l'oro puro esclamai: - O mia fiducia! -
25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?	25 se mi rallegrai per le molte mie ricchezze, e perchè molti beni stringeva la mia mano:
26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?	26 se contemplai il sole che fulgeva, e la luna che splendida incedeva,
27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?	27 e s'allietò in segreto il mio cuore, e portai la mano alla bocca per inviar baci:
28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!	28 questa sarebbe stata un'iniquità somma, e un rinnegare l'altissimo Dio;
29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?	29 se mi rallegrai della sventura di chi m'odiava, ed esultai perchè l'incolse un male,
30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.	30 e non impedii che la mia lingua peccassefacendo imprecazioni all'anima sua;
31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’	31 se non esclamarono i miei compagni di tenda: Chi c'è che delle sue vivande non si sia saziato?
32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –	32 poichè il pellegrino non rimase al di fuoriessendo aperta la mia porta al viandante:
33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?	33 se nascosi, come fa l'uomo, la mia mancanza, e celai nel mio petto la mia iniquità;
34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?	34 se ebbi timore della gran moltitudine, e lo sprezzo delle famiglie m'intimidì, e non piuttosto serbai il silenzioe non uscii dalla mia porta:
35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,	35 Oh! s'io avessi chi m'ascoltasse, sì che l'Onnipotente esaudisse il mio desiderio! Oh! se Egli che giudica scrivesse il libello [d'accusa]!
36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!	36 Sulla mia spalla [come trofeo] lo porterei, e me ne cingerei come fosse una corona!
37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!	37 A Lui di tutti i miei passi io darei conto, e [fiero] qual principe gli andrei incontro.
38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?	38 Se contro di me il mio terreno grida, ed insiem con esso i suoi solchi piangono;
39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?	39 se i suoi frutti mangiai senza pagarli, e l'anima degli agricoltori afflissi:
40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.	40 invece di frumenti mi nascano triboli, e invece di orzo, spine!»