Jób könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LA SACRA BIBBIA
1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.	1 Strinsi un patto con i miei occhi, di non fissare lo sguardo sulle ragazze.
2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?	2 Qual è la sorte che Dio ha assegnato dall'alto, e l'eredità che l'Onnipotente ha preparato dai luoghi eccelsi?
3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!	3 Non è forse la sciagura per il perverso e la sventura per chi compie il male?
4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?	4 Non vede egli la mia condotta e non conta tutti i miei passi?
5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?	5 Ho forse agito con falsità, e il mio piede si è affrettato verso la frode?
6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!	6 Mi pesi pure sulla bilancia della giustizia e riconosca Dio la mia integrità!
7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?	7 Se il mio passo ha errato fuori strada e il mio cuore ha seguito i miei occhi, o una sozzura si è attaccata alle mie mani,
8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!	8 un altro mangi ciò che io semino e siano sradicati i miei germogli!
9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?	9 Se il mio cuore fu sedotto da una donna, e ho spiato alla porta del mio prossimo,
10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!	10 mia moglie macini per un altro, e altri si accostino ad essa!
11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,	11 In verità, questa è un'infamia, un delitto da deferire ai giudici.
12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.	12 Quello è un fuoco che divora fino alla distruzione, e avrebbe consumato tutto il mio raccolto.
13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?	13 Se ho negato il diritto del mio schiavo e della mia schiava, quando erano in lite con me,
14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?	14 che cosa farei, quando Dio si ergerà giudice, che cosa risponderei, quando mi interrogherà?
15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?	15 Chi ha fatto me nel seno materno, non ha fatto anche lui? Non fu lo stesso a formarci nel seno?
16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?	16 Ho forse negato ai poveri quanto desideravano, od ho lasciato languire gli occhi della vedova?
17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?	17 Ho forse mangiato da solo il mio tozzo di pane, senza spartirlo con l'orfano?
18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –	18 Infatti fin dalla mia giovinezza mi ha curato come padre e mi ha guidato fin dal grembo di mia madre.
19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,	19 Se mai ho visto un misero privo di vesti e un indigente senza abito,
20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?	20 non mi hanno forse benedetto i suoi fianchi, e non si è forse riscaldato con la lana dei miei agnelli?
21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?	21 Se ho alzato la mano contro l'orfano sapendomi appoggiato al tribunale,
22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!	22 mi si stacchi la spalla dalla nuca e il mio braccio si spezzi dal gomito!
23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.	23 Perché mi atterra la disgrazia che Dio invia, non reggerei davanti alla sua maestà.
24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!	24 Ho forse riposto la mia fiducia nell'oro, e detto all'oro fino: "Tu sei la mia sicurezza"?
25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?	25 Mi sono forse compiaciuto dell'abbondanza dei miei beni, e perché la mia mano aveva accumulato la ricchezza?
26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?	26 Quando vedevo risplendere il sole e la luna che avanzava maestosa,
27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?	27 si lasciò forse sedurre segretamente il mio cuore, mandando un bacio con la mano alla bocca?
28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!	28 Anche questo è un delitto per i giudici, perché avrei rinnegato Dio che sta in alto.
29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?	29 Mi sono forse rallegrato della disgrazia del mio nemico, e ho esultato, perché lo colpì la sventura?
30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.	30 Non ho neppure permesso alla mia bocca di peccare, augurandogli la sua morte con un'imprecazione!
31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’	31 Non diceva forse la gente della mia tenda: "Chi non si è sfamato della sua mensa?".
32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –	32 Il forestiero non passava la notte all'aperto; io aprivo le porte al pellegrino.
33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?	33 Ho forse occultato come un uomo i miei peccati, tenendo celato il mio delitto dentro di me
34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?	34 per timore dell'opinione delle folle, come se il disprezzo della famiglia mi spaventasse, sì da starmene zitto senza uscir di casa?
35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,	35 Oh, avessi uno che mi ascoltasse! Ecco la mia firma! L'Onnipotente mi risponda! Il mio rivale scriva il suo rotolo:
36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!	36 lo porterei sulle mie spalle e me lo cingerei come un diadema.
37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!	37 Gli darei resoconto di tutta la mia condotta; mi presenterei a lui come un principe.
38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?	38 Se la mia terra ha gridato contro di me e i suoi solchi hanno pianto con essa,
39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?	39 se ho mangiato i suoi frutti senza pagamento, facendo esalare l'ultimo respiro ai suoi coltivatori,
40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.	40 le spine crescano invece del frumento e le ortiche al posto dell'orzo!". Fine delle parole di Giobbe.