Jób könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.	1 Yo establecí un pacto con mis ojos para no fijar la mirada en ninguna joven.
2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?	2 Porque ¿cuál es la porción que Dios asigna desde lo alto y la herencia que el Todopoderoso distribuye desde el cielo?
3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!	3 ¿No es la ruina para el injusto y el desastre para los que hacen el mal?
4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?	4 ¿Acaso él no ve mis caminos y cuenta todos mis pasos?
5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?	5 Si caminé al lado de la mentira y mis pies corrieron hacia el engaño,
6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!	6 ¡que Dios me pese en una balanza justa y reconocerá mi integridad!
7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?	7 Si mi paso se desvió del camino y mi corazón fue detrás de lo que veían mis ojos; si alguna mancha se adhirió a mis manos,
8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!	8 ¡que otro coma lo que yo siembro y mis retoños sean arrancados de raíz!
9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?	9 Si me dejé seducir por alguna mujer o aceché a la puerta de mi vecino,
10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!	10 ¡que mi mujer muela el grano para otro y que otros abusen de ella!
11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,	11 Porque eso sí que es una infamia, un delito reprobado por los jueces;
12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.	12 es un fuego que devora hasta la Perdición y exterminará de raíz todas mis cosechas.
13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?	13 Si desestimé el derecho de mi esclavo o el de mi servidora, cuando litigaban conmigo,
14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?	14 ¿qué haré cuando Dios se levante, qué le replicaré cuando me pida cuenta?
15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?	15 El que me hizo a mí, ¿no lo hizo también a él? ¿No es uno mismo el que nos formó en el seno materno?
16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?	16 Si rehusé a los pobres lo que ellos deseaban y dejé desfallecer los ojos de la viuda;
17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?	17 si comí yo solo mi pedazo de pan, sin que el huérfano lo compartiera
18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –	18 –yo, que desde mi juventud lo crié como un padre y lo guié desde el vientre de mi madre–
19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,	19 si vi a un miserable sin ropa o a un indigente sin nada para cubrirse,
20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?	20 y no me bendijeron en lo íntimo de su ser por haberse calentado con el vellón de mis corderos;
21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?	21 si alcé mi mano contra un huérfano, porque yo contaba con una ayuda en la Puerta,
22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!	22 ¡que mi espada se desprenda del cuello y mi brazo sea arrancado de su juntura!
23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.	23 Porque el terror de Dios me acarrearía la ruina y no podría resistir ante su majestad.
24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!	24 Si deposité mi confianza en el oro y dije al oro fino: «Tú eres mi seguridad»;
25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?	25 si me alegré de tener muchas riquezas y de haber adquirido una enorme fortuna;
26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?	26 si a la vista del sol resplandeciente y de la luna que pasaba radiante,
27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?	27 mi corazón se dejó seducir en secreto y le envié besos con la mano:
28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!	28 ¡también eso sería un delito reprobado por los jueces, porque yo habría renegado del Dios de lo alto!
29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?	29 ¿Acaso me alegré del infortunio de mi enemigo y me regocijé cuando le tocó una desgracia?
30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.	30 No, no dejé que mi boca pecara, pidiendo su muerte con una imprecación.
31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’	31 ¿No decían los hombres de mi carpa: «¿Hay alguien que no se sació con su carne?».
32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –	32 Ningún extranjero pasaba la noche afuera, y yo abría mi puerta al caminante.
33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?	33 Si oculté mis transgresiones como un hombre cualquiera, escondiendo mi culpa en mi pecho,
34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?	34 porque temía el murmullo de la gente o me asustaba el desprecio de mis parientes, y me quedaba en silencio, sin salir a la puerta...
35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,	35 ¡Ah, si alguien quisiera escucharme! Aquí está mi firma: ¡que el Todopoderoso me responda! En cuanto al documento que escriba mi oponente,
36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!	36 yo lo llevaré sobre mis espaldas, y me lo ceñiré como una corona.
37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!	37 Sí, le manifestaré cada uno de mis pasos; como un príncipe, me acercaré hasta él.
38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?	38 Si mi tierra gritó venganza contra mí y también sus surcos derramaron lágrimas;
39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?	39 si comí sus frutos sin pagar y extorsioné a sus propietarios,
40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.	40 ¡que en lugar de trigo salgan espinas, y en vez de cebada, ortigas punzantes!