Jób könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.	1 Había hecho yo un pacto con mis ojos, y no miraba a ninguna doncella.
2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?	2 Y ¿cuál es el reparto que hace Dios desde arriba, cuál la suerte que manda Sadday desde la altura?
3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!	3 ¿No es acaso desgracia para el inicuo, tribulación para los malhechores?
4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?	4 ¿No ve él mis caminos, no cuenta todos mis pasos?
5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?	5 ¿He caminado junto a la mentira? ¿he apretado mi paso hacia la falsedad?
6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!	6 ¡Péseme él en balanza de justicia, conozca Dios mi integridad!
7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?	7 Si mis pasos del camino se extraviaron, si tras mis ojos fue mi corazón, si a mis manos se adhiere alguna mancha,
8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!	8 ¡coma otro lo que yo sembré, y sean arrancados mis retoños!
9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?	9 Si mi corazón fue seducido por mujer, si he fisgado a la puerta de mi prójimo,
10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!	10 ¡muela para otro mi mujer, y otros se encorven sobre ella!
11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,	11 Pues sería ello una impudicia, un crimen a justicia sujeto;
12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.	12 sería fuego que devora hasta la Perdición y que consumiría toda mi hacienda.
13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?	13 Si he menospreciado el derecho de mi siervo o de mi sierva, en sus pleitos conmigo,
14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?	14 ¿qué podré hacer cuando Dios se levante? cuando él investigue, ¿qué responderé?
15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?	15 ¿No los hizo él, igual que a mí, en el vientre? ¿no nos formó en el seno uno mismo?
16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?	16 Me he negado al deseo de los débiles? ¿dejé desfallecer los ojos de la viuda?
17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?	17 ¿Comí solo mi pedazo de pan, sin compartirlo con el huérfano?
18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –	18 ¡Siendo así que desde mi infancia me crió él como un padre, me guió desde el seno materno!
19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,	19 ¿He visto a un miserable sin vestido, a algún pobre desnudo,
20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?	20 sin que en lo íntimo de su ser me bendijera, y del vellón de mis corderos se haya calentado?
21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?	21 Si he alzado mi mano contra un huérfano, por sentirme respaldado en la Puerta,
22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!	22 ¡mi espalda se separe de mi nuca, y mi brazo del hombro se desgaje!
23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.	23 Pues el terror de Dios caería sobre mí, y ante su majestad no podría tenerme.
24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!	24 ¿He hecho del oro mi confianza, o he dicho al oro fino: «Tú, mi seguridad»?
25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?	25 ¿Me he complacido en la abundancia de mis bienes, en que mi mano había ganado mucho?
26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?	26 ¿Acaso, al ver el sol cómo brillaba, y la luna que marchaba radiante,
27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?	27 mi corazón, en secreto, se dejó seducir para enviarles un beso con la mano?
28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!	28 También hubiera sido una falta criminal, por haber renegado del Dios de lo alto.
29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?	29 ¿Del infortunio de mi enemigo me alegré, me gocé de que el mal le alcanzara?
30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.	30 ¡Yo que no permitía a mi lengua pecar reclamando su vida con una maldición!
31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’	31 ¿No decían las gentes de mi tienda: «¿Hay alguien que no se haya hartado con su carne?»
32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –	32 El forastero no pernoctaba a la intemperie, tenía abierta mi puerta al caminante.
33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?	33 ¿He disimulado mis culpas a los hombres, ocultando en mi seno mi pecado,
34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?	34 porque temiera el rumor público, o el desprecio de las gentes me asustara, hasta quedar callado sin atreverme a salir mi puerta?
35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,	35 ¡Oh! ¿quién hará que se me escuche? Esta es mi última palabra: ¡respóndame Sadday! El libelo que haya escrito mi adversario
36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!	36 pienso llevarlo sobre mis espaldas, ceñírmelo igual que una diadema.
37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!	37 Del número de mis pasos voy a rendirle cuentas, como un príncipe me llegaré hasta él.
38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?	38 Si mi tierra grita contra mí, y sus surcos lloran con ella,
39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?	39 si he comido sus frutos sin pagarlos y he hecho expirar a sus dueños,
40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.	40 ¡en vez de trigo broten en ella espinas, y en lugar de cebada hierba hedionda! Fin de las palabras de Job.