Job 27

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And Job continued his solemn discourse. He said:	1 És Jób folytatta szavait és így szólt:
2 I swear by the living God who denies me justice, by Shaddai who has fil ed me with bitterness,	2 »Az élő Istenre mondom, aki megrövidített igazamban, s a Mindenhatóra, aki keserűséggel illette lelkemet,
3 that as long as a shred of life is left in me, and the breath of God breathes in my nostrils,	3 hogy amíg lélegzet van bennem, s az Isten lehelete van orromban,
4 my lips wil never speak evil nor my tongue utter any lie.	4 ajkam nem beszél gonoszat, és nyelvem nem kohol hamisságot.
5 Far from admitting you to be in the right, I shal maintain my integrity to my dying day.	5 Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak nektek! Mindhalálig nem tágítok abból, hogy ártatlan vagyok.
6 I take my stand on my uprightness, I shal not stir: in my heart I need not be ashamed of my days.	6 Ragaszkodom igazamhoz, nem tágítok tőle; nem is vádolt engem a szívem teljes életemben!
7 Let my enemy meet the fate of the wicked, my adversary, the lot of the evil-doer!	7 Úgy járjon az ellenségem, mint a gonosz, s aki ellenem támad, mint az igaztalan.
8 For what hope does the godless have when he prays and raises his soul to God?	8 Mert mi az istentelen reménye, mikor harácsol, s az Isten nem menti meg lelkét?
9 Is God likely to hear his cries when disaster descends on him?	9 Meghallja-e Isten az ő kiáltását, ha eljön rá a szorongatás?
10 Did he make Shaddai al his delight, calling on him at every turn?	10 Örömét lelheti-e a Mindenhatóban, kiálthat-e Istenhez bármikor?
11 But I am showing you the way that God works, making no secret of Shaddai's designs.	11 Megmutatom nektek Isten kezét, nem tartom titokban a Mindenható szándékát!
12 And if you had al understood them for yourselves, you would not have wasted your breath in emptywords.	12 Íme, ti mindnyájan tudjátok, miért beszéltek tehát ok nélkül hiábavalókat?
13 This is the fate that God assigns to the wicked, the inheritance that the violent receive from Shaddai.	13 Ez a gonosz ember része Istentől, és a zsarnokok örökrésze, amelyet a Mindenhatótól vesznek:
14 Though he have many children, it is but for the sword; his descendants will never have enough to eat.	14 fiai, ha sokasodnak, kard élére hányják őket, és sarjadéka nem lakhat jól kenyérrel.
15 Plague will bury those he leaves behind him, and their widows wil have no chance to mourn them.	15 Maradékait a döghalál viszi sírba, és özvegyeik nem siratják őket.
16 Though he amass silver like dust and gather fine clothes like clay,	16 Hordjon bár össze annyi ezüstöt, mint a homok, szerezzen bár annyi ruhát, mint az agyag,
17 let him gather!-some good man wil wear them, while his silver is shared among the upright.	17 megszerzi ugyan, de az igaz ölti magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.
18 All he has built himself is a spider's web, made himself a watchman's shack.	18 Házát csak pók módjára építi, csak olyan az, mint a csősz kunyhója.
19 He goes to bed rich, but never again: he wakes to find it has al gone. As drought and heat makesnow disappear, so does Sheol anyone who has sinned.	19 A gazdag, ha aludni tér, nem visz magával semmit sem, ha kinyitja szemét, semmit sem talál;
20 Terror assails him in broad daylight, and at night a whirlwind sweeps him off. The womb that shapedhim forgets him and his name is recal ed no longer. Thus wickedness is blasted as a tree is struck.	20 mint az ár, úgy tör rá a szegénység, elragadja éjjel a förgeteg.
21 An east wind picks him up and drags him away, snatching him up from his homestead. He used to il -treat the childless woman and show no kindness to the widow.	21 Felkapja őt a perzselő szél és elviszi, s mint a forgószél, elfújja helyéről.
22 Pitilessly he is turned into a target, and forced to flee from the hands that menace him. But he wholays mighty hold on tyrants rises up to take away a life that seemed secure.	22 És rá lő kímélet nélkül, úgy, hogy futva menekül keze elől.
23 His downfall is greeted with applause, he is hissed wherever he goes. He is no more than a strawfloating on the water, his estate is accursed throughout the land, nobody goes near his vineyard. He let him buildhis hopes on false security, but kept his eyes on every step he took.	23 Összecsapja fölötte kezét, és pisszeg fölötte, amint helyére néz.
24 He had his time of glory, now he vanishes, wilting like the saltwort once it is picked, and withering likean ear of corn.