Job 17

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 My spirit is broken, my lamp of life extinguished; my burial is at hand.	1 A lelkem megtört, napjaim végüket járják, már csak a sír vár rám!
2 I am indeed mocked, and, as their provocation mounts, my eyes grow dim.	2 Nem vétettem, mégis keserűségeken időzik szemem.
3 Grant me one to offer you a pledge on my behalf: who is there that will give surety for me?	3 Szabadíts meg, Uram, és végy magad mellé, akkor bárki keze küzdhet ellenem!
4 You darken their minds to knowledge; therefore they do not understand.	4 Szívüket elzártad a belátástól, ezért nem kerekedhetnek felül!
5 My lot is described as evil,	5 Az ilyen prédát ígér barátainak, mialatt gyermekei szeme eleped.
6 and I am made a byword of the people; their object lesson I have become.	6 Példabeszéddé tett engem a népnél, s elrettentő példa vagyok előttük.
7 My eye has grown blind with anguish, and all my frame is shrunken to a shadow.	7 Szemem homályba borult a bánkódástól, és tagjaim olyanok lettek, mint az árnyék.
8 Upright men are astonished at this, and the innocent aroused against the wicked.	8 Szörnyülködnek ezen az igazak, s a tiszta felháborodik a képmutató ellen;
9 Yet the righteous shall hold to his way, and he who has clean hands increase in strength.	9 az igaz kitart a maga útján, s a tisztakezű erőben gyarapszik.
10 But turn now, and come on again; for I shall not find a wise man among you!	10 De gyertek csak ismét, valahányan vagytok, bár egy bölcsre sem akadok közöttetek!
11 My days are passed away, my plans are at an end, the cherished purposes of my heart.	11 Napjaim elmúltak, terveim meghiúsultak, amelyek szívemet gyötörték,
12 Such men change the night into day; where there is darkness they talk of approaching light.	12 s az éjjelt nappallá változtatták, úgy, hogy sötétség után újra világosságot várok.
13 If I look for the nether world as my dwelling, if I spread my couch in the darkness,	13 Remélhetek-e valamit? Az alvilág a lakásom, s a sötétségben vetem meg ágyamat;
14 If I must call corruption "my father," and the maggot "my mother" and "my sister,"	14 a rothadásnak mondom: Atyám vagy! S a férgeknek, hogy: Anyám! és: Nővérem!
15 Where then is my hope, and my prosperity, who shall see?	15 Hol van tehát a reménységem? S amit várok, ki látja meg azt?
16 Will they descend with me into the nether world? Shall we go down together into the dust?	16 Mind, amim van, leszáll az alvilág fenekére; vajon ott legalább lesz-e nyugodalmam?«