A zsoltárok könyve 92

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Zsoltár. Ének. Szombatnapra.	1 εις την ημεραν του προσαββατου οτε κατωκισται η γη αινος ωδης τω δαυιδ ο κυριος εβασιλευσεν ευπρεπειαν ενεδυσατο ενεδυσατο κυριος δυναμιν και περιεζωσατο και γαρ εστερεωσεν την οικουμενην ητις ου σαλευθησεται
2 Jó dolog az Urat dicsérni, nevednek, ó Fölséges, éneket zengeni,	2 ετοιμος ο θρονος σου απο τοτε απο του αιωνος συ ει
3 hirdetni reggelenként kegyelmedet, éjjelente hűségedet	3 επηραν οι ποταμοι κυριε επηραν οι ποταμοι φωνας αυτων
4 tízhúrú hárfával, énekszóval, lanttal.	4 απο φωνων υδατων πολλων θαυμαστοι οι μετεωρισμοι της θαλασσης θαυμαστος εν υψηλοις ο κυριος
5 Mert tetteiddel megörvendeztettél, Uram, s ujjongok kezed műveinek.	5 τα μαρτυρια σου επιστωθησαν σφοδρα τω οικω σου πρεπει αγιασμα κυριε εις μακροτητα ημερων
6 Milyen nagyok, Uram, műveid, milyen mélységesek gondolataid!
7 De az oktalan ember nem ismeri, s az esztelen nem érti ezt meg.
8 Amikor elburjánzanak, mint a fű, a bűnösök, és virágzásnak indulnak, akik gonoszt cselekszenek, s ez pusztulásukra lesz örökkön örökre.
9 De te, Uram, fölséges vagy örökké!
10 Mert íme, Uram, a te ellenségeid, a te ellenfeleid elvesznek, és akik gonoszat tesznek, mind szétszóródnak.
11 De engem erőssé teszel, mint a bivalyt, s gazdagon elárasztasz olajjal.
12 Szemem lenézi majd ellenségeimet, és gonosz támadóimról hallani fog fülem.
13 Az igaz virul majd, mint a pálma, és terebélyesedik, mint a Libanon cédrusa.
14 Az Úr házában vannak elültetve, Istenünk udvaraiban virulnak.
15 Még késő öregségükben is gyümölcsöt hoznak, bőven teremnek és jól érzik magukat,
16 hirdetve, hogy igazságos az Úr, az én menedékem, és nincs igazságtalanság benne.