Jób könyve 23

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 És felelt Jób, és ezt mondta:	1 υπολαβων δε ιωβ λεγει
2 »Most is keserves a panaszom, s az engem sújtó kéz súlyosabb, mint ahogy panaszolom.	2 και δη οιδα οτι εκ χειρος μου η ελεγξις εστιν και η χειρ αυτου βαρεια γεγονεν επ' εμω στεναγμω
3 Bár tudnám, hogyan találjam meg őt és jussak trónja elé!	3 τις δ' αρα γνοιη οτι ευροιμι αυτον και ελθοιμι εις τελος
4 Feltárnám az ügyet előtte, és szám telve lenne ellenvetéssel;	4 ειποιμι δε εμαυτου κριμα το δε στομα μου εμπλησαιμι ελεγχων
5 ügyelnék a szavakra, amelyekkel válaszol nekem, és megtudnám, mit mond ő nekem!	5 γνωην δε ρηματα α μοι ερει αισθοιμην δε τινα μοι απαγγελει
6 Ne szálljon velem perbe hatalmas erővel, és ne nyomjon el nagysága súlyával!	6 και ει εν πολλη ισχυι επελευσεται μοι ειτα εν απειλη μοι ου χρησεται
7 Akkor igazságot tenne velem szemben, és perem győzelemmel végződnék.	7 αληθεια γαρ και ελεγχος παρ' αυτου εξαγαγοι δε εις τελος το κριμα μου
8 Ha keletnek megyek, nincs ott, ha nyugatnak tartok, nem veszem őt észre,	8 εις γαρ πρωτα πορευσομαι και ουκετι ειμι τα δε επ' εσχατοις τι οιδα
9 ha balra keresem, nem érem el, ha jobbra fordulok, nem látom!	9 αριστερα ποιησαντος αυτου και ου κατεσχον περιβαλει δεξια και ουκ οψομαι
10 Ismeri ő az utamat; próbára tett engem, mint az aranyat, amely átmegy a tűzön.	10 οιδεν γαρ ηδη οδον μου διεκρινεν δε με ωσπερ το χρυσιον
11 Lábam követte nyomdokait, megőriztem útját és nem tértem le róla,	11 εξελευσομαι δε εν ενταλμασιν αυτου οδους γαρ αυτου εφυλαξα και ου μη εκκλινω
12 nem távoztam ajkának parancsaitól és szája igéit keblembe rejtettem.	12 απο ενταλματων αυτου και ου μη παρελθω εν δε κολπω μου εκρυψα ρηματα αυτου
13 De ő az egyedülvaló, és senki sem térítheti el szándékától, amit lelke kíván, azt véghez is viszi,	13 ει δε και αυτος εκρινεν ουτως τις εστιν ο αντειπων αυτω ο γαρ αυτος ηθελησεν και εποιησεν
14 mert beteljesíti rajtam akaratát, és készen tart még több ehhez hasonlót.	14 -
15 Ezért rettegek színétől, ha rá gondolok, elfog a félelem.	15 δια τουτο επ' αυτω εσπουδακα νουθετουμενος δε εφροντισα αυτου [15α] επι τουτω απο προσωπου αυτου κατασπουδασθω κατανοησω και πτοηθησομαι εξ αυτου
16 Ernyedtté tette Isten a szívemet, s a Mindenható megrémített engem,	16 κυριος δε εμαλακυνεν την καρδιαν μου ο δε παντοκρατωρ εσπουδασεν με
17 mert nem a fenyegető sötétség miatt megyek én tönkre, és arcomat nem borította homály.	17 ου γαρ ηδειν οτι επελευσεται μοι σκοτος προ προσωπου δε μου εκαλυψεν γνοφος