Jób könyve 23

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 1974
1 És felelt Jób, és ezt mondta:	1 Giobbe allora rispose:
2 »Most is keserves a panaszom, s az engem sújtó kéz súlyosabb, mint ahogy panaszolom.	2 Ancor oggi il mio lamento è amaro e la sua mano grava sopra i miei gemiti.
3 Bár tudnám, hogyan találjam meg őt és jussak trónja elé!	3 Oh, potessi sapere dove trovarlo, potessi arrivare fino al suo trono!
4 Feltárnám az ügyet előtte, és szám telve lenne ellenvetéssel;	4 Esporrei davanti a lui la mia causa e avrei piene le labbra di ragioni.
5 ügyelnék a szavakra, amelyekkel válaszol nekem, és megtudnám, mit mond ő nekem!	5 Verrei a sapere le parole che mi risponde e capirei che cosa mi deve dire.
6 Ne szálljon velem perbe hatalmas erővel, és ne nyomjon el nagysága súlyával!	6 Con sfoggio di potenza discuterebbe con me? Se almeno mi ascoltasse!
7 Akkor igazságot tenne velem szemben, és perem győzelemmel végződnék.	7 Allora un giusto discuterebbe con lui e io per sempre sarei assolto dal mio giudice.
8 Ha keletnek megyek, nincs ott, ha nyugatnak tartok, nem veszem őt észre,	8 Ma se vado in avanti, egli non c'è, se vado indietro, non lo sento.
9 ha balra keresem, nem érem el, ha jobbra fordulok, nem látom!	9 A sinistra lo cerco e non lo scorgo, mi volgo a destra e non lo vedo.
10 Ismeri ő az utamat; próbára tett engem, mint az aranyat, amely átmegy a tűzön.	10 Poiché egli conosce la mia condotta, se mi prova al crogiuolo, come oro puro io ne esco.
11 Lábam követte nyomdokait, megőriztem útját és nem tértem le róla,	11 Alle sue orme si è attaccato il mio piede, al suo cammino mi sono attenuto e non ho deviato;
12 nem távoztam ajkának parancsaitól és szája igéit keblembe rejtettem.	12 dai comandi delle sue labbra non mi sono allontanato, nel cuore ho riposto i detti della sua bocca.
13 De ő az egyedülvaló, és senki sem térítheti el szándékától, amit lelke kíván, azt véghez is viszi,	13 Se egli sceglie, chi lo farà cambiare? Ciò che egli vuole, lo fa.
14 mert beteljesíti rajtam akaratát, és készen tart még több ehhez hasonlót.	14 Compie, certo, il mio destino e di simili piani ne ha molti.
15 Ezért rettegek színétől, ha rá gondolok, elfog a félelem.	15 Per questo davanti a lui sono atterrito, ci penso e ho paura di lui.
16 Ernyedtté tette Isten a szívemet, s a Mindenható megrémített engem,	16 Dio ha fiaccato il mio cuore, l'Onnipotente mi ha atterrito;
17 mert nem a fenyegető sötétség miatt megyek én tönkre, és arcomat nem borította homály.	17 non sono infatti perduto a causa della tenebra, né a causa dell'oscurità che ricopre il mio volto.