Proverbios 1

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Proverbios de Salomón, hijo de David, rey de Israel,	1 Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai
2 para conocer la sabiduría y la instrucción, para entender las palabras profundas,	2 a bölcsesség és fegyelem tanulására,
3 para obtener una instrucción esmerada –justicia, equidad y rectitud–	3 az okos beszéd megértésére, a bölcs okulás, igazságosság, ítélet és becsületesség elnyerésére,
4 para dar perspicacia a los incautos, y al joven, ciencia y reflexión;	4 hogy az egyszerűeknek értelem adassék, s az ifjúnak tudás és megfontoltság.
5 Que escuche el sabio, y acrecentará su saber, y el inteligente adquirirá el arte de dirigir.	5 A bölcs, ha hallgatja, még bölcsebb lesz, s az értelmes útmutatást nyer,
6 para entender los proverbios y las sentencias agudas, las palabras de los sabios y sus enigmas.	6 behatol a mondás és rejtvény értelmébe, a bölcsek igéibe és fogós kérdéseibe.
7 El temor del Señor es el comienzo de la sabiduría, los necios desprecian la sabiduría y la instrucción.	7 A bölcsesség kezdete az Úr félelme. A balgák a bölcsességet és az intést megvetik.
8 Escucha, hijo mío, la instrucción de tu padre y no rechaces la enseñanza de tu madre,	8 Figyelj, fiam, atyád intelmére, s el ne hagyd anyád tanítását,
9 porque son una diadema de gracia para tu cabeza y un collar para tu cuello.	9 mert az díszes koszorú a fejedre, és ékes lánc a nyakadba!
10 Hijo mío, si los pecadores intentan seducirte, tú no aceptes.	10 Fiam, ha bűnösök csábítanak, ne engedj nekik,
11 Si ellos dicen: «Ven con nosotros, tendamos una emboscada sangrienta, acechemos por puro gusto al inocente;	11 ha azt mondják: »Jöjj velünk, leselkedjünk vér után, rejtsünk el ok nélkül csapdát az ártatlan ellen!
12 traguémoslos vivos como el Abismo, todos enteros, como los que bajan a la Fosa;	12 Nyeljük el élve, mint az alvilág, és egészen, mint a sírba szállót,
13 hallaremos toda clase de bienes preciosos, llenaremos nuestras casas con el botín;	13 szerzünk majd mindenféle drága jószágot, megtöltjük házainkat zsákmánnyal!
14 tendrás tu parte igual que nosotros, todos haremos una bolsa común».	14 Vesd tehát közöttünk sorsodat, mindannyiunknak egy legyen erszénye!«
15 hijo mío, no los acompañes por el camino, retira tus pies de sus senderos,	15 Fiam, ne menj velük egy úton, tartóztasd lábadat ösvényüktől,
16 porque sus pies corren hacia el mal y se apresuran para derramar sangre.	16 mert lábuk gonoszra siet és vérontásra rohan!
17 Pero en vano se tiende la red, si pueden verla todos los pájaros:	17 Azonban hiába állítanak fel hálót a madarak szeme előtt,
18 ellos tienden contra sí mismos una emboscada sangrienta, están al acecho contra sus propias vidas.	18 ők is csak saját vérük ellen leselkednek, önmaguknak vetnek tőrt.
19 Tal es la suerte del que obtiene ganancias injustas; le quitan la vida al que las posee.	19 Ilyen minden kapzsi útja: elveszi gazdája életét.
20 La Sabiduría clama por las calles, en las plazas hace oír su voz;	20 A bölcsesség úton-útfélen szónokol, a tereken hallatja hangját,
21 llama en las esquinas más concurridas, a la entrada de las puertas de la ciudad, dice sus palabras:	21 lármás utcafőkön kiált, a városkapuk nyílásánál szólal meg és mondja:
22 «¿Hasta cuándo, incautos, amarán la ingenuidad? ¿Hasta cuándo los insolentes se complacerán en su insolencia y los necios aborrecerán la ciencia?	22 »Ti dőrék! Meddig kedvelitek a dőreséget, s a bolondok meddig kívánják, ami nekik ártalmas, s a balgák meddig gyűlölik a belátást?
23 Tengan en cuenta mi reproche: yo voy a abrirles mi corazón y les haré conocer mis palabras.	23 Térjetek meg feddésemre! Íme, kiöntöm nektek lelkemet, tudtul adom nektek igéimet:
24 Porque llamo y ustedes se resisten, extiendo mi mano y nadie presta atención,	24 mivel szóltam, és vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, és nem volt, aki odanézzen,
25 porque ustedes desoyen todos mis consejos y no aceptan mi reproche,	25 semmibe sem vettétek összes tanácsomat, és nem törődtetek feddésemmel:
26 yo, a mi vez, me reiré de la ruina de ustedes, me burlaré cuando los asalte el terror,	26 én is nevetek majd romlástokon, gúnyolódom, ha rátok jön, amitől féltek,
27 cuando los invada el terror como una tormenta y les llegue la ruina como un huracán. cuando les sobrevengan la angustia y la tribulación:	27 ha hirtelen baj szakad rátok, romlástok ott terem, mint a fergeteg, és eljön rátok a szükség és a szorongás!«
28 entonces me llamarán, y yo no responderé, me buscarán ansiosamente, y no me encontrarán.	28 Akkor hívnak majd engem, de nem hallom, keresnek hajnalban, de meg nem lelnek.
29 Porque ellos aborrecieron la ciencia y no eligieron el temor del Señor,	29 Mivel gyűlölték a tudást, és nem fogadták be az Úr félelmét,
30 porque no quisieron mi consejo y despreciaron todos mis reproches,	30 nem hajlottak tanácsomra, és megvetették minden intelmemet:
31 gustarán el fruto de su propia conducta, se hartarán de sus consejos.	31 bizony, enni fognak útjuk gyümölcséből, és jóllaknak saját terveikből!
32 Porque a los ingenuos los mata su propio extravío y la desidia pierde a los necios,	32 Mert a balgákat megöli elpártolásuk, s a dőréket elveszíti szerencséjük.
33 pero el que me escucha vivirá seguro y estará tranquilo, sin temer ningún mal».	33 Aki azonban rám hallgat, bátorságban lakik, és bővelkedik baj félelme nélkül.