Livro do Eclesiástico 14

SAGRADA BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Feliz o homem que não pecou pelas suas palavras, e que não é atormentado pelo remorso do pecado.	1 Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával, akit nem bánt gond bűn miatt!
2 Feliz aquele cuja alma não está triste e que não está privado de esperança!	2 Boldog, akinek nem aggódik lelke, és akit nem hagyott el reménye.
3 Para o homem avarento e cúpido a riqueza é inútil; para que serve o ouro ao homem invejoso?	3 A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát; mire jó az arany az irigy embernek?
4 Quem acumula injustamente, com prejuízo da vida, acumula para outros, e outro há de vir que esbanjará esses bens na devassidão.	4 Aki szívesen gyűjt igaztalan vagyont, másnak gyűjti azt; vagyonában idegen dúskál majd.
5 Para quem será bom aquele que é mau para si mesmo? Não terá nenhuma satisfação em seus bens.	5 Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz? Bizony, nem talál gyönyörűséget javaiban!
6 Nada é pior do que aquele que é avaro consigo mesmo: eis aí o verdadeiro salário de sua maldade.	6 Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy, galádsága bérét magával hordozza!
7 Se ele fizer algum bem, é inconscientemente, a seu pesar, e acaba desvendando a sua maldade.	7 Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva, és végül mégis csak elárulja galádságát.
8 O olhar do invejoso é mau; ele desvia o rosto e despreza sua alma.	8 Gonosz az, akinek irigy a szeme, aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét.
9 O olhar do avarento é insaciável a respeito da iniqüidade, só ficará satisfeito quando tiver ressecado e consumido a sua alma.	9 A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal, nem lakik jól, míg csak el nem emészti sorvadozó lelkét.
10 O olhar maldoso só leva ao mal; não será saciado com pão, mas será pobre e triste em sua própria mesa.	10 A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel, szűkölködik és bánkódik asztalánál.
11 Meu filho, se algo tiveres, faze com isso algum bem a ti mesmo, e apresenta a Deus oferendas dignas.	11 Fiam! Ha van miből, tégy jót magaddal, és mutass be méltó áldozatokat Istennek!
12 Lembra-te de que a morte não tarda, e de que o pacto da moradia dos mortos te foi revelado, pois é lei deste mundo que é preciso morrer,	12 Gondolj arra, hogy a halál el nem marad, hiszen ismered az alvilág törvényét, mert a világ törvénye: Minden bizonnyal meg kell halni!
13 Antes de morrer, faze bem ao teu amigo, e dá esmola ao pobre conforme tuas posses.	13 Tégy jót barátoddal még halálod előtt, erődhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj a szegénynek!
14 Não te prives de um dia feliz, e não deixes escapar nenhuma parcela do precioso dom.	14 Ne vond meg magadtól a jó napot, s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból!
15 Não será a outrem que deixarás o fruto de teus esforços e de teus trabalhos, para ser repartido por sorte?	15 Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét, és sorsvetésre hagyod, amit szereztél!
16 Dá e recebe, e justifica a tua alma.	16 Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet!
17 Pratica a justiça, antes de tua morte, pois na moradia dos mortos não há de se achar alimento.	17 Halálod előtt cselekedj igazságot, mert nem lehet ételt lelni az alvilágban.
18 Toda carne fenece como a erva, e como a folha que cresce numa árvore vigorosa.	18 Minden test elfonnyad, mint a fű, mint a fakadó levél a zöldellő fán:
19 Umas nascem, outras caem. Assim, nesta raça de carne e sangue, uma geração morre, outra nasce.	19 az egyik kihajt, a másik lehull. Ilyen a húsból és vérből való nemzedék: az egyik bevégzi, a másik születik.
20 Tudo o que é corruptível acabará por ser destruído, e o artesão morrerá com o seu trabalho.	20 Minden romlandó alkotás tönkremegy végül, és alkotója nyomon követi;
21 Toda obra excelente será aprovada e o seu autor nela achará orgulho.	21 de elismerést nyer minden kiváló alkotás, és alkotója megbecsülésben részesül miatta.
22 Feliz o homem que persevera na sabedoria, que se exercita na prática da justiça, e que, em seu coração, pensa no olhar de Deus que tudo vê;	22 Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága fölött elmélkedik, és okosan fürkészi Isten gondviselését;
23 que repassa no seu coração os seus caminhos, que penetra no conhecimento de seus segredos, que caminha atrás dela seguindo-lhe as pegadas, e que permanece em suas vias;	23 aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait, és megérti annak titkait; aki utánajár, mint a nyomkereső, és megmarad útjain;
24 que olha pelas suas janelas, que escuta à sua porta,	24 aki betekint ablakán, és ajtajánál hallgatózik,
25 que se detém junto à sua casa e que, enterrando uma estaca dentro de suas muralhas, edifica sua cabana junto a ela. Nessa cabana, seus haveres repousam tranqüilamente para sempre;	25 aki a háza mellé telepszik, és sátra cövekét a falához erősíti, aki mellette üti fel sátrát, és örökre megszáll szép hajlékában;
26 sob esse abrigo ele estabelece os seus filhos, e ele mesmo residirá debaixo dos seus ramos.	26 aki a lombja közé rejti fiókáit, és az ágain tölti éjjelét;
27 Em sua sombra ele encontra abrigo contra o calor, e repousará na sua glória.	27 aki az árnyékában lel menedéket a hőség elől, és oltalmában megpihen.