Livro de Jó 32

SAGRADA BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Como Jó persistisse em considerar-se como um justo, estes três homens cessaram de lhe responder.	1 Ama három férfi pedig felhagyott azzal, hogy Jóbnak válaszoljon, mivel igaznak tartotta magát.
2 Então se inflamou a cólera de Eliú, filho de Baraquel, de Buz, da família de Rão; sua cólera inflamou-se contra Jó, por este pretender justificar-se perante Deus.	2 Ekkor haragra gyúlt és fölbosszankodott a búzi Eliú, Barákel fia, Rám nemzetségéből; azért gerjedt haragra Jób ellen, mert magát Istennel szemben igaznak hirdette.
3 Inflamou-se também contra seus três amigos, por não terem achado resposta conveniente, dando assim culpa a Deus.	3 De a barátai ellen is haragra lobbant, mivel nem találtak okos feleletet és Jóbot csak kárhoztatták.
4 Como fossem mais velhos do que ele, Eliú tinha se abstido de responder a Jó.	4 Eliú azonban várakozott, ameddig Jóbbal beszéltek, mivel azok, akik a szót vitték, öregebbek voltak.
5 Mas, quando viu que não tinham mais nada para responder, encolerizou-se.	5 De amikor látta, hogy a három férfi már kifogyott a válaszból, nagy haragra lobbant.
6 Então Eliú, filho de Baraquel, de Buz, tomou a palavra nestes termos: Sou jovem em anos, e vós sois velhos; é por isso que minha timidez me impediu de manifestar-vos o meu saber.	6 Megszólalt tehát a búzi Eliú, Barákel fia, és ezt mondta: »Ifjabb vagyok korra, ti pedig öregebbek, ezért lehajtottam fejemet, és nem mertem közölni veletek nézetemet.
7 Dizia comigo: A idade vai falar; os muitos anos farão conhecer a sabedoria,	7 Gondoltam: Hadd szóljon az öregkor, és hirdesse a bölcsességet az évek sokasága.
8 mas é o Espírito de Deus no homem, e um sopro do Todo-poderoso que torna inteligente.	8 De úgy látom, az emberben a szellem s a Mindenható lehelete az, ami okossá tesz.
9 Não são os mais velhos que são sábios, nem os anciãos que discernem o que é justo;	9 Nem azok a bölcsek, akiknek hosszú az életük, és nem a vének tudják, mi az igazság.
10 é por isso que digo: Escutai-me, vou mostrar-vos o que sei.	10 Azért mondom: Hallgassatok rám, hadd mutassam meg én is bölcsességemet!
11 Esperei enquanto faláveis, prestei atenção em vossos raciocínios. Enquanto discutíeis,	11 Megvártam tehát szavaitokat, és lestem bölcsességteket; mialatt a beszédeket megvitattátok,
12 segui-vos atentamente. Mas ninguém refutou Jó, ninguém respondeu aos seus argumentos.	12 odafigyeltem, mert azt hittem, hogy mondotok valamit, de úgy látom, nem akadt, aki Jóbot megcáfolja, aki megfelelne közületek szavaira.
13 Não digais: Encontramos a sabedoria; é Deus e não um homem quem nos instrui.	13 Ne mondjátok: ‘Mi megtaláltuk a bölcsességet: Isten terítette le őt, nem ember!’
14 Não foi a mim que dirigiu seus discursos, mas encontrarei outras respostas diferentes das vossas.	14 Semmit sem szólt ő ellenem, én sem válaszolok neki a ti szavaitokkal.
15 Ei-los calados, já não dizem mais nada; faltam-lhes as palavras.	15 Visszariadtak, nem felelnek többé, kifogytak a szavakból.
16 Esperei que se calassem, que parassem e cessassem de responder.	16 Mivel tehát vártam és nem szóltak, megálltak és nem feleltek többé,
17 É a minha vez de responder: vou também mostrar o que sei.	17 én is elmondom részemet, én is feltárom tudományomat!
18 Pois estou cheio de palavras, o espírito que está em meu peito me oprime.	18 Mert tele vagyok beszéddel, és unszol a szellem testemben;
19 Meu peito é como o vinho arrolhado, como um barril pronto para estourar.	19 A bensőm, íme! Olyan, mint a must, amely nem jut levegőhöz, s az új tömlőt is szétveti.
20 Vou falar, isto me aliviará, abrirei meus lábios para responder.	20 Beszélek, hogy levegőhöz jussak, kinyitom ajkamat, hogy válaszoljak.
21 Não farei acepção de ninguém, não adularei este ou aquele.	21 Nem fogom pártját senkinek sem, s egy embernek sem akarok én hízelegni,
22 Pois não sei bajular; do contrário, meu Criador logo me levaria.	22 mert nem értek a hízelgéshez, hisz egyhamar elszólítana engem a Teremtőm!