1 υπολαβων δε ιωβ λεγει | 1 És felelt Jób, és ezt mondta: |
2 εως τινος εγκοπον ποιησετε ψυχην μου και καθαιρειτε με λογοις | 2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel? |
3 γνωτε μονον οτι ο κυριος εποιησε με ουτως καταλαλειτε μου ουκ αισχυνομενοι με επικεισθε μοι | 3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem. |
4 ναι δη επ' αληθειας εγω επλανηθην παρ' εμοι δε αυλιζεται πλανος [4α] λαλησαι ρημα ο ουκ εδει τα δε ρηματα μου πλαναται και ουκ επι καιρου | 4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem. |
5 εα δε οτι επ' εμοι μεγαλυνεσθε εναλλεσθε δε μοι ονειδει | 5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat. |
6 γνωτε ουν οτι ο κυριος εστιν ο ταραξας οχυρωμα δε αυτου επ' εμε υψωσεν | 6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival. |
7 ιδου γελω ονειδει και ου λαλησω κεκραξομαι και ουδαμου κριμα | 7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen. |
8 κυκλω περιωκοδομημαι και ου μη διαβω επι προσωπον μου σκοτος εθετο | 8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre. |
9 την δε δοξαν απ' εμου εξεδυσεν αφειλεν δε στεφανον απο κεφαλης μου | 9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát. |
10 διεσπασεν με κυκλω και ωχομην εξεκοψεν δε ωσπερ δενδρον την ελπιδα μου | 10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét. |
11 δεινως δε μοι οργη εχρησατο ηγησατο δε με ωσπερ εχθρον | 11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem. |
12 ομοθυμαδον δε ηλθον τα πειρατηρια αυτου επ' εμοι ταις οδοις μου εκυκλωσαν με εγκαθετοι | 12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül. |
13 απ' εμου δε αδελφοι μου απεστησαν εγνωσαν αλλοτριους η εμε φιλοι δε μου ανελεημονες γεγονασιν | 13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem; |
14 ου προσεποιησαντο με οι εγγυτατοι μου και οι ειδοτες μου το ονομα επελαθοντο μου | 14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek; |
15 γειτονες οικιας θεραπαιναι τε μου αλλογενης ημην εναντιον αυτων | 15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben; |
16 θεραποντα μου εκαλεσα και ουχ υπηκουσεν στομα δε μου εδεετο | 16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat; |
17 και ικετευον την γυναικα μου προσεκαλουμην δε κολακευων υιους παλλακιδων μου | 17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt; |
18 οι δε εις τον αιωνα με απεποιησαντο οταν αναστω κατ' εμου λαλουσιν | 18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem; |
19 εβδελυξαντο δε με οι ειδοτες με ους δη ηγαπηκειν επανεστησαν μοι | 19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult. |
20 εν δερματι μου εσαπησαν αι σαρκες μου τα δε οστα μου εν οδουσιν εχεται | 20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül. |
21 ελεησατε με ελεησατε με ω φιλοι χειρ γαρ κυριου η αψαμενη μου εστιν | 21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem. |
22 δια τι δε με διωκετε ωσπερ και ο κυριος απο δε σαρκων μου ουκ εμπιπλασθε | 22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal? |
23 τις γαρ αν δωη γραφηναι τα ρηματα μου τεθηναι δε αυτα εν βιβλιω εις τον αιωνα | 23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat, |
24 εν γραφειω σιδηρω και μολιβω η εν πετραις εγγλυφηναι | 24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket! |
25 οιδα γαρ οτι αεναος εστιν ο εκλυειν με μελλων επι γης | 25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről; |
26 αναστησαι το δερμα μου το ανατλων ταυτα παρα γαρ κυριου ταυτα μοι συνετελεσθη | 26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet; |
27 α εγω εμαυτω συνεπισταμαι α ο οφθαλμος μου εορακεν και ουκ αλλος παντα δε μοι συντετελεσται εν κολπω | 27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben! |
28 ει δε και ερειτε τι ερουμεν εναντι αυτου και ριζαν λογου ευρησομεν εν αυτω | 28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’ |
29 ευλαβηθητε δη και υμεις απο επικαλυμματος θυμος γαρ επ' ανομους επελευσεται και τοτε γνωσονται που εστιν αυτων η υλη | 29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!« |