Lucas 21

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Respiciens autem, vidit eos qui mittebant munera sua in gazophylacium, divites.	1 Aztán föltekintett, és látta, hogy a gazdagok hogyan dobják adományaikat a templom kincstárába.
2 Vidit autem et quamdam viduam pauperculam mittentem æra minuta duo.	2 Látott egy szegény özvegyasszonyt is, aki két fillért dobott be.
3 Et dixit : Vere dico vobis, quia vidua hæc pauper plus quam omnes misit.	3 Akkor így szólt: »Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy többet adott mindenkinél.
4 Nam omnes hi ex abundanti sibi miserunt in munera Dei : hæc autem ex eo quod deest illi, omnem victum suum quem habuit, misit.	4 Mert azok mindnyájan a fölöslegükből adtak adományokat; ő pedig a maga szegénységéből odaadta mindenét, amije csak volt: egész megélhetését.«
5 Et quibusdam dicentibus de templo quod bonis lapidibus et donis ornatum esset, dixit :	5 Amikor néhányan megjegyezték a templomról, hogy milyen szép kövekkel és fogadalmi ajándékokkal van díszítve, ő így szólt:
6 Hæc quæ videtis, venient dies in quibus non relinquetur lapis super lapidem, qui non destruatur.	6 »Jönnek majd napok, amikor mindezekből, amit itt láttok, nem marad kő kövön, amelyet le ne rombolnának.«
7 Interrogaverunt autem illum, dicentes : Præceptor, quando hæc erunt, et quod signum cum fieri incipient ?	7 Erre megkérdezték őt: »Mester! Mikor fognak ezek bekövetkezni, és mi lesz előtte a jel?«
8 Qui dixit : Videte ne seducamini : multi enim venient in nomine meo, dicentes quia ego sum : et tempus appropinquavit : nolite ergo ire post eos.	8 Ő pedig így szólt: »Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek benneteket! Mert sokan jönnek az én nevemben, és azt mondják: ‘Én vagyok’, és: ‘Elérkezett az idő’; de ti ne menjetek utánuk.
9 Cum autem audieritis prælia et seditiones, nolite terreri : oportet primum hæc fieri, sed nondum statim finis.	9 Mikor háborúkról és lázadásokról hallotok, meg ne rémüljetek; ezeknek előbb meg kell történniük ; de ez még nem a vég.«
10 Tunc dicebat illis : Surget gens contra gentem, et regnum adversus regnum.	10 Azután ezt mondta nekik: »Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen.
11 Et terræmotus magni erunt per loca, et pestilentiæ, et fames, terroresque de cælo, et signa magna erunt.	11 Földindulások lesznek, sok helyen dögvész, éhség, rettentő tünemények és nagy égi jelek.
12 Sed ante hæc omnia injicient vobis manus suas, et persequentur tradentes in synagogas et custodias, trahentes ad reges et præsides propter nomen meum :	12 Mindezek előtt pedig kezet emelnek rátok és üldözni fognak titeket. Átadnak benneteket a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak titeket az én nevemért.
13 continget autem vobis in testimonium.	13 Alkalom lesz ez számotokra, hogy tanúságot tegyetek.
14 Ponite ergo in cordibus vestris non præmeditari quemadmodum respondeatis :	14 Véssétek hát szívetekbe: ne gondolkodjatok előre, mi módon védekezzetek.
15 ego enim dabo vobis os et sapientiam, cui non poterunt resistere et contradicere omnes adversarii vestri.	15 Mert olyan szájat és bölcsességet adok majd nektek, amelynek egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani.
16 Trademini autem a parentibus, et fratribus, et cognatis, et amicis, et morte afficient ex vobis :	16 Kiszolgáltatnak titeket szüleitek és testvéreitek, rokonaitok és barátaitok, és közületek egyeseket halálra adnak.
17 et eritis odio omnibus propter nomen meum :	17 Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért,
18 et capillus de capite vestro non peribit.	18 de egy hajszál sem vész el a fejetekről.
19 In patientia vestra possidebitis animas vestras.	19 Állhatatossággal fogjátok megőrizni lelketeket.
20 Cum autem videritis circumdari ab exercitu Jerusalem, tunc scitote quia appropinquavit desolatio ejus :	20 Amikor pedig látjátok, hogy seregek veszik körül Jeruzsálemet, tudjátok meg, hogy elközelgett a pusztulása.
21 tunc qui in Judæa sunt, fugiant ad montes, et qui in medio ejus, discedant : et qui in regionibus, non intrent in eam,	21 Akkor akik Júdeában vannak, fussanak a hegyekbe. Az ottlévők költözzenek ki, és akik vidéken vannak, ne menjenek oda.
22 quia dies ultionis hi sunt, ut impleantur omnia quæ scripta sunt.	22 Mert a bosszúállás napjai ezek , hogy beteljesedjen mindaz, ami meg van írva.
23 Væ autem prægnantibus et nutrientibus in illis diebus ! erit enim pressura magna super terram, et ira populo huic.	23 Jaj a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Mert nagy szorongatás lesz a földön és harag ezen a népen.
24 Et cadent in ore gladii, et captivi ducentur in omnes gentes, et Jerusalem calcabitur a gentibus, donec impleantur tempora nationum.	24 Kard élén hullanak el, és fogságba hurcolják őket minden néphez, Jeruzsálemet pedig legázolják a pogányok , míg be nem telik a nemzetek ideje.
25 Et erunt signa in sole, et luna, et stellis, et in terris pressura gentium præ confusione sonitus maris, et fluctuum :	25 Jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, és a földön a népek kétségbeesett rettegése a tenger zúgása és háborgása miatt.
26 arescentibus hominibus præ timore, et exspectatione, quæ supervenient universo orbi : nam virtutes cælorum movebuntur :	26 Az emberek megdermednek a rémülettől, és annak várásától, ami a világmindenséggel történik, mert az egek erői megrendülnek.
27 et tunc videbunt Filium hominis venientem in nube cum potestate magna et majestate.	27 Akkor meglátják az Emberfiát, amint eljön felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel .
28 His autem fieri incipientibus, respicite, et levate capita vestra : quoniam appropinquat redemptio vestra.	28 Mikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel és emeljétek fel a fejeteket, mert közel van a ti megváltástok.«
29 Et dixit illis similitudinem : Videte ficulneam, et omnes arbores :	29 Példabeszédet is mondott nekik: »Nézzétek a fügefát és a többi fát.
30 cum producunt jam ex se fructum, scitis quoniam prope est æstas.	30 Amikor kifakadnak, tudjátok, hogy közel van a nyár.
31 Ita et vos cum videritis hæc fieri, scitote quoniam prope est regnum Dei.	31 Így ti is, amikor látjátok, hogy ezek megtörténnek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.
32 Amen dico vobis, quia non præteribit generatio hæc, donec omnia fiant.	32 Bizony, mondom nektek: el nem múlik ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik.
33 Cælum et terra transibunt : verba autem mea non transibunt.	33 Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.
34 Attendite autem vobis, ne forte graventur corda vestra in crapula, et ebrietate, et curis hujus vitæ, et superveniat in vos repentina dies illa :	34 Vigyázzatok hát magatokra, hogy el ne nehezedjen szívetek a tobzódásban és részegségben, s az élet gondjai között, és az a nap meg ne lepjen titeket hirtelen.
35 tamquam laqueus enim superveniet in omnes qui sedent super faciem omnis terræ.	35 Mert mint a csapda, úgy fog lecsapni mindazokra, akik az egész föld színén laknak.
36 Vigilate itaque, omni tempore orantes, ut digni habeamini fugere ista omnia quæ futura sunt, et stare ante Filium hominis.	36 Virrasszatok tehát, és minden időben imádkozzatok, hogy megmeneküljetek mindattól, ami be fog következni, és megállhassatok az Emberfia előtt.«
37 Erat autem diebus docens in templo : noctibus vero exiens, morabatur in monte qui vocatur Oliveti.	37 Nappal a templomban tanított, éjszakára pedig kiment, és azon a hegyen időzött, amelyet Olajfák hegyének hívnak.
38 Et omnis populus manicabat ad eum in templo audire eum.	38 De már kora reggel odament hozzá az egész nép a templomba, hogy hallgassa őt.