Giobbe 31

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 « Feci patto coi miei occhi di non pensare neppure ad una vergine.	1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.
2 Che parte allora avrebbe di lassù Dio per me, e qual eredità avrebbe l'Onnipotente dall'alto?	2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Non è forse stabilita la perdizione pel malvagio e la diseredazione per chi opera l'iniquità?	3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!
4 Non vede Egli la mia condotta, e non conta tutti i miei passi?	4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?
5 Se camminai nella menzogna, se il mio piede corse alla frode,	5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?
6 (mi pesi Dio su giusta bilancia e riconosca la mia integrità);	6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!
7 se il mio piede ha fuorviato, se dietro ai miei occhi andò il mio cuore, se alle mie mani s'attaccò qualche macchia,	7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?
8 io semini ed un altro mangi, e la mia progenie sia sradicata.	8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!
9 Se il mio cuore è stato sedotto per una donna, se ho insidiato alla porta del mio amico,	9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?
10 sia abbandonata ad un altro la mia moglie e serva all'altrui libidine.	10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!
11 Ciò però è delitto nefando e grandissima iniquità,	11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,
12 è fuoco che divora fino alla perdizione e distrugge ogni rampollo.	12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.
13 Se sdegnai andare in giudizio col mio servo e colla mia serva quando erano in lite con me,	13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?
14 che dovrei fare quando Dio si leverà a giudicare? Quando mi interrogherà, che potrei rispondere?	14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?
15 Egli che fece me nel seno materno non fece forse anche lui? Non ci ha formati nel seno della madre il medesimo Dio?	15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?
16 Se negai ai poveri quanto chiedevano, se feci aspettare gli occhi della vedova;	16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?
17 se mangiai da solo il mio pezzo di pane, e non ne feci parte all'orfano,	17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?
18 (chè la misericordia crebbe meco dalla mia infanzia e con me uscì dal seno di mia madre);	18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –
19 e non guardai pietoso colui che periva per mancanza di vesti e il povero che non aveva da coprirsi,	19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,
20 se i suoi fianchi non mi han benedetto, se egli non si è riscaldato colla lana delle mie pecore;	20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?
21 se alzai la mano contro l'orfano, anche quando mi vedevo superiore alla porta,	21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?
22 il mio omero si stacchi dalla sua giuntura, il mio braccio vada in frantumi colle sue ossa.	22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!
23 io però ebbi sempre timore di Dio come di flutti sopra me sospesi, e non ne avrei potuto sopportare il peso.	23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.
24 Se ho riposta nell'oro la mia forza, se dissi all'oro fino: Tu sei la mia speranza;	24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!
25 se mi son rallegrato per le mie molte ricchezze, e perchè la mia mano ha accumulati molti beni;	25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?
26 se guardai il sole nel suo splendore e la luna che si avanzava nella sua chiarezza,	26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?
27 e il mio cuore si rallegrò segretamente e io baciai la mia mano colla mia bocca,	27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?
28 (il che è una grandissima iniquità e negazione dell'Altissimo Dio),	28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!
29 se mi rallegrai della rovina di chi ini odiava ed esultai quando lo raggiunse la sventura,	29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?
30 (io non permisi alla mia bocca di peccare, col mandare imprecazioni contro la vita di lui);	30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.
31 se gli uomini della mia tenda non dissero: Chi ci darà delle sue carni affinchè ci saziamo?	31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’
32 (il pellegrino non stette allo scoperto, la mia porta fu aperta al viaggiatore);	32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –
33 se, come fa l'uomo, nascosi il mio peccato e celai nel mio seno la mia iniquità;	33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?
34 se ebbi paura della gran moltitudine e mi spaventò il disprezzo dei miei vicini, e non sono stato piuttosto in silenzio, senza passare la porta.	34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?
35 Chi mi darà uno che mi ascolti e che l'Onnipotente esaudisca il mio desiderio e colui che giudica scriva egli stesso il libello?	35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,
36 Affinchè io lo porti sulle mie spalle e me lo avvolga alla testa qual diadema?	36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!
37 Ad ogni mio passo ne ripeterei le parole, e glielo presenterei come ad un principe.	37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!
38 Se la mia terra grida contro di me e se con lei piangono i suoi solchi,	38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?
39 se ho mangiato i suoi frutti senza pagare ed ho afflitto l'anima dei suoi agricoltori,	39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?
40 invece di grano mi nascano triboli, invece dell'orzo spine ». (Sono finite le parole di Giobbe).	40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.