Evangélium Lukács szerint 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 A hét első napján kora hajnalban a sírhoz mentek, magukkal vitték az illatszereket, amelyeket készítettek.	1 On the first day of the week, at the first sign of dawn, they went to the tomb with the spices they hadprepared.
2 A követ a sírtól elhengerítve találták.	2 They found that the stone had been rol ed away from the tomb,
3 Amikor beléptek, nem találták az Úr Jézus testét.	3 but on entering they could not find the body of the Lord Jesus.
4 Történt pedig, hogy amíg ezen tanakodtak, egyszerre két férfi állt ott mellettük, ragyogó ruhában.	4 As they stood there puzzled about this, two men in bril iant clothes suddenly appeared at their side.
5 Az asszonyok megijedtek, és a földre szegezték tekintetüket. Azok pedig így szóltak hozzájuk: »Miért keresitek az élőt a holtak között?	5 Terrified, the women bowed their heads to the ground. But the two said to them, 'Why look among thedead for someone who is alive?
6 Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek csak vissza, mit mondott nektek, mikor még Galileában volt:	6 He is not here; he has risen. Remember what he told you when he was still in Galilee:
7 ‘Az Emberfiának a bűnös emberek kezébe kell kerülnie, hogy megfeszítsék, de harmadnapra föltámad.’«	7 that the Son of man was destined to be handed over into the power of sinful men and be crucified, andrise again on the third day.'
8 Ekkor eszükbe jutottak ezek a szavai.	8 And they remembered his words.
9 Visszatértek tehát a sírtól, és elmondták mindezt a tizenegynek és a többieknek.	9 And they returned from the tomb and told al this to the Eleven and to al the others.
10 Mária Magdolna, Johanna, Mária, Jakab anyja, és a velük lévő többi asszony mondta el mindezt az apostoloknak.	10 The women were Mary of Magdala, Joanna, and Mary the mother of James. And the other womenwith them also told the apostles,
11 Ők azonban képzelődésnek tartották szavaikat, és nem hittek nekik.	11 but this story of theirs seemed pure nonsense, and they did not believe them.
12 Péter mégis útra kelt, és a sírhoz futott. Behajolt, de csak a lepleket látta, ezért a történteken csodálkozva hazament.	12 Peter, however, went off to the tomb, running. He bent down and looked in and saw the linen clothsbut nothing else; he then went back home, amazed at what had happened.
13 Aznap ketten közülük egy Emmausz nevű helységbe mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádium távolságra volt,	13 Now that very same day, two of them were on their way to a vil age cal ed Emmaus, seven miles fromJerusalem,
14 s beszélgettek egymással mindarról, ami történt.	14 and they were talking together about al that had happened.
15 Miközben beszélgettek és tanakodtak, egyszer csak maga Jézus közeledett, és csatlakozott hozzájuk.	15 And it happened that as they were talking together and discussing it, Jesus himself came up andwalked by their side;
16 De a szemüket akadályozta valami, hogy fel ne ismerjék.	16 but their eyes were prevented from recognising him.
17 Megszólította őket: »Miről beszélgettek egymással útközben?« Ők szomorúan megálltak.	17 He said to them, 'What are all these things that you are discussing as you walk along?' They stopped,their faces downcast.
18 Az egyik, akinek Kleofás volt a neve, azt felelte: »Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?«	18 Then one of them, called Cleopas, answered him, 'You must be the only person staying in Jerusalemwho does not know the things that have been happening there these last few days.'
19 Ő megkérdezte tőlük: »Micsoda?« Azt felelték: »A Názáreti Jézus esete, aki tettben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt.	19 He asked, 'What things?' They answered, 'Al about Jesus of Nazareth, who showed himself aprophet powerful in action and speech before God and the whole people;
20 Hogy hogyan adták őt a főpapok és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg őt.	20 and how our chief priests and our leaders handed him over to be sentenced to death, and had himcrucified.
21 Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt. Azonfelül ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.	21 Our own hope had been that he would be the one to set Israel free. And this is not al : two whole dayshave now gone by since it al happened;
22 De néhány közülünk való asszony is megzavart bennünket, akik hajnalban a sírnál voltak,	22 and some women from our group have astounded us: they went to the tomb in the early morning,
23 s mivel nem találták a testét, visszajöttek azzal a hírrel, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt mondták, hogy él.	23 and when they could not find the body, they came back to tel us they had seen a vision of angelswho declared he was alive.
24 Társaink közül néhányan a sírhoz mentek, és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták, de őt magát nem látták.«	24 Some of our friends went to the tomb and found everything exactly as the women had reported, but ofhim they saw nothing.'
25 Erre ő azt mondta nekik: »Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek arra, hogy elhiggyétek mindazt, amit a próféták mondtak!	25 Then he said to them, 'You foolish men! So slow to believe al that the prophets have said!
26 Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?«	26 Was it not necessary that the Christ should suffer before entering into his glory?'
27 És kezdve Mózesen és valamennyi prófétán, mindent megmagyarázott nekik, ami az Írásokban róla szólt.	27 Then, starting with Moses and going through al the prophets, he explained to them the passagesthroughout the scriptures that were about himself.
28 Mikor odaértek a faluhoz, ahová mentek, úgy tett, mintha tovább akarna menni.	28 When they drew near to the vil age to which they were going, he made as if to go on;
29 De marasztalták: »Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben van már a nap!« Bement hát, hogy velük maradjon.	29 but they pressed him to stay with them saying, 'It is nearly evening, and the day is almost over.' So hewent in to stay with them.
30 Amikor asztalhoz ült velük, fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik.	30 Now while he was with them at table, he took the bread and said the blessing; then he broke it andhanded it to them.
31 Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, de ő eltűnt a szemük elől.	31 And their eyes were opened and they recognised him; but he had vanished from their sight.
32 Ők pedig így szóltak egymáshoz: »Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és feltárta előttünk az Írásokat?«	32 Then they said to each other, 'Did not our hearts burn within us as he talked to us on the road andexplained the scriptures to us?'
33 Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.	33 They set out that instant and returned to Jerusalem. There they found the Eleven assembled togetherwith their companions,
34 Azok elmondták: »Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!«	34 who said to them, 'The Lord has indeed risen and has appeared to Simon.'
35 Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és azt, hogy hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor.	35 Then they told their story of what had happened on the road and how they had recognised him at thebreaking of bread.
36 Amíg ezekről beszéltek, egyszer csak maga Jézus állt közöttük, és azt mondta nekik: »Békesség nektek!«	36 They were still talking about al this when he himself stood among them and said to them, 'Peace bewith you!'
37 Megrémültek és féltek, mert azt hitték, hogy szellemet látnak.	37 In a state of alarm and fright, they thought they were seeing a ghost.
38 De ő megkérdezte tőlük: »Miért rémültetek meg, és miért támad kétely szívetekben?	38 But he said, 'Why are you so agitated, and why are these doubts stirring in your hearts?
39 Nézzétek meg a kezemet és lábamat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és lássátok, mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.«	39 See by my hands and my feet that it is I myself. Touch me and see for yourselves; a ghost has noflesh and bones as you can see I have.'
40 Ezt mondta, azután megmutatta nekik a kezét és a lábát.	40 And as he said this he showed them his hands and his feet.
41 Mivel örömükben még mindig nem hittek, és csak csodálkoztak, azt mondta nekik: »Van itt valami ennivalótok?«	41 Their joy was so great that they stil could not believe it, as they were dumbfounded; so he said tothem, 'Have you anything here to eat?'
42 Erre adtak neki egy darab sült halat.	42 And they offered him a piece of gril ed fish,
43 Elvette, és a szemük láttára evett belőle.	43 which he took and ate before their eyes.
44 Azután így szólt hozzájuk: »Ezek azok az igék, amelyeket elmondtam nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesedni mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban.«	44 Then he told them, 'This is what I meant when I said, while I was stil with you, that everything writtenabout me in the Law of Moses, in the Prophets and in the Psalms, was destined to be fulfilled.'
45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat.	45 He then opened their minds to understand the scriptures,
46 Azt mondta nekik: »Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, és harmadnapon feltámadni a halálból.	46 and he said to them, 'So it is written that the Christ would suffer and on the third day rise from thedead,
47 A nevében megtérést kell hirdetni a bűnök bocsánatára Jeruzsálemtől kezdve minden népnek.	47 and that, in his name, repentance for the forgiveness of sins would be preached to al nations,beginning from Jerusalem.
48 Ti tanúi vagytok ezeknek.	48 You are witnesses to this.
49 Én majd elküldöm nektek azt, amit Atyám ígért. Ti csak maradjatok a városban, amíg el nem tölt az erő benneteket a magasságból.«	49 'And now I am sending upon you what the Father has promised. Stay in the city, then, until you areclothed with the power from on high.'
50 Ezután kivezette őket Betánia közelébe, felemelte a kezét, és megáldotta őket.	50 Then he took them out as far as the outskirts of Bethany, and raising his hands he blessed them.
51 Áldás közben eltávozott tőlük, és fölvitetett a mennybe.	51 Now as he blessed them, he withdrew from them and was carried up to heaven.
52 Leborulva imádták, azután nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe.	52 They worshipped him and then went back to Jerusalem ful of joy;
53 Szüntelen ott voltak a templomban, és áldották Istent.	53 and they were continually in the Temple praising God.