A példabeszédek könyve 20

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Buja dolog a bor, és tombol a részegség, aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz.	1 Luxuriosa res vinum, et tumultuosa ebrietas : quicumque his delectatur non erit sapiens.
2 A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése, önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti.	2 Sicut rugitus leonis, ita et terror regis : qui provocat eum peccat in animam suam.
3 Becsületére válik a férfinak, ha felhagy a viszállyal, bezzeg beleártja magát a veszekedésbe mindaz, aki balga!	3 Honor est homini qui separat se a contentionibus ; omnes autem stulti miscentur contumeliis.
4 A tunya a hideg miatt elhagyja a szántást, ezért nyáron koldul, de nem adnak neki!	4 Propter frigus piger arare noluit ; mendicabit ergo æstate, et non dabitur illi.
5 Mint a mély víz, olyan a terv az ember szívében, de az okos ember kimeregeti azt.	5 Sicut aqua profunda, sic consilium in corde viri ; sed homo sapiens exhauriet illud.
6 Sok emberről állítják, hogy jószívű, de ki talál olyat, akiben meg lehet bízni?	6 Multi homines misericordes vocantur ; virum autem fidelem quis inveniet ?
7 Az igaz, aki tökéletességben jár, boldog gyermekeket hagy maga után.	7 Justus qui ambulat in simplicitate sua beatos post se filios derelinquet.
8 A király, amikor ítélőszékén ül, tekintetével elszéleszt minden gonoszt.	8 Rex qui sedet in solio judicii dissipat omne malum intuitu suo.
9 Ki mondhatja: tiszta a szívem, tiszta vagyok a bűntől?	9 Quis potest dicere : Mundum est cor meum ; purus sum a peccato ?
10 A kétféle súly és kétféle mérték: mindkettő utálatos Isten előtt.	10 Pondus et pondus, mensura et mensura : utrumque abominabile est apud Deum.
11 A gyermeket meg lehet ismerni abból, hogy mit tesz-vesz, hogy tiszták s helyesek-e cselekedetei?	11 Ex studiis suis intelligitur puer, si munda et recta sint opera ejus.
12 A halló fület, a látó szemet: mind a kettőt az Úr alkotta.	12 Aurem audientem, et oculum videntem : Dominus fecit utrumque.
13 Ne szeresd az alvást, hogy a szegénység el ne nyomjon, tartsd nyitva szemedet, akkor jóllakhatsz kenyérrel!	13 Noli diligere somnum, ne te egestas opprimat : aperi oculos tuos, et saturare panibus.
14 »Silány! Silány!« – mondja minden vevő, s amikor elmegy, nagyra van vele.	14 Malum est, malum est, dicit omnis emptor ; et cum recesserit, tunc gloriabitur.
15 Lehet valakinek aranya és drágaköve bőven, a legbecsesebb ékszer mégis csak az értelmes száj.	15 Est aurum et multitudo gemmarum, et vas pretiosum labia scientiæ.
16 Csak vedd el a ruháját, mert kezese lett másnak, végy zálogot tőle idegenek miatt!	16 Tolle vestimentum ejus qui fidejussor extitit alieni, et pro extraneis aufer pignus ab eo.
17 Édes az embernek a csalárdság kenyere, de azután szája betelik kaviccsal.	17 Suavis est homini panis mendacii, et postea implebitur os ejus calculo.
18 Tanácstól erősödnek a tervek, bölcs számítással kell viselni hadat!	18 Cogitationes consiliis roborantur, et gubernaculis tractanda sunt bella.
19 Aki pletykával házal, elárulja a titkot, ezért ne barátkozz oktalan fecsegővel!	19 Ei qui revelat mysteria, et ambulat fraudulenter, et dilatat labia sua, ne commiscearis.
20 Aki átkozza atyját és anyját, annak mécsese a sötétség idején kialszik.	20 Qui maledicit patri suo et matri, extinguetur lucerna ejus in mediis tenebris :
21 Az örökséget, amelyet eleinte siettetnek, nem áldják a végén.	21 hæreditas ad quam festinatur in principio, in novissimo benedictione carebit.
22 Ne mondd: »Visszafizetem a gazságot!« Az Úrban bízzál, ő majd megsegít.	22 Ne dicas : Reddam malum : exspecta Dominum, et liberabit te.
23 Utálja az Úr a kétféle súlyt, a hamis mérleg nem jó!	23 Abominatio est apud Dominum pondus et pondus ; statera dolosa non est bona.
24 A férfi lépteit az Úr irányítja, hogy is érthetné meg az ember a saját útját?	24 A Domino diriguntur gressus viri : quis autem hominum intelligere potest viam suam ?
25 Kelepce az embernek, ha valamit elsietve szentnek nyilvánít, s a fogadalom után gondolja meg a dolgot.	25 Ruina est homini devorare sanctos, et post vota retractare.
26 A bölcs király szétszórja a gonoszokat, és kereket gurít rájuk.	26 Dissipat impios rex sapiens, et incurvat super eos fornicem.
27 Az ember lelke az Úr fáklyája, amely bensőnk minden rejtekét kifürkészi.	27 Lucerna Domini spiraculum hominis, quæ investigat omnia secreta ventris.
28 A királyt szeretet és hűség oltalmazza, trónusát a kegyesség támogatja.	28 Misericordia et veritas custodiunt regem, et roboratur clementia thronus ejus.
29 Az ifjak büszkesége az erejük, s a vének tisztessége az ősz haj.	29 Exsultatio juvenum fortitudo eorum, et dignitas senum canities.
30 Az ütés kék foltja megtisztítja a gonoszokat, és a verés a test belső részeit.	30 Livor vulneris absterget mala, et plagæ in secretioribus ventris.