A zsoltárok könyve 91

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Aki a Fölségesnek oltalmában lakik, a Mindenható árnyékában nyugszik,	1 Qui habitat in protectione Altissimi, sub umbra Omnipotentis commorabitur.
2 azt mondja az Úrnak: »Te vagy az én oltalmazóm és erősségem, Istenem, akiben bizakodom.«	2 Dicet Domino: “ Refugium meum et fortitudo mea, Deus meus, sperabo in eum ”.
3 Mert ő megment engem a vadászok tőrétől, a súlyos veszélytől.	3 Quoniam ipse liberabit te de laqueo venantium et a verbo maligno.
4 Szárnyával árnyékot borít rád, és tollai alatt menedékre találsz; Pajzs és páncél az ő hűsége,	4 Alis suis obumbrabit tibi, et sub pennas eius confugies; scutum et lorica veritas eius.
5 nem kell félned az éjszaka rémeitől, a nappal repülő nyíltól,	5 Non timebis a timore nocturno, a sagitta volante in die,
6 a sötétben látogató járványtól, a délben pusztító ragálytól.	6 a peste perambulante in tenebris, ab exterminio vastante in meridie.
7 Ezren essenek el bár oldalad mellől és tízezren jobbod felől, hozzád semmi sem közeledik.	7 Cadent a latere tuo mille et decem milia a dextris tuis; ad te autem non appropinquabit.
8 Sőt saját szemeddel fogod nézni, meglátod a gonoszok bűnhődését.	8 Verumtamen oculis tuis considerabis et retributionem peccatorum videbis.
9 Mert te vagy, Uram, menedékem! Ha a Fölségest választottad oltalmadnak,	9 Quoniam tu es, Domine, refugium meum. Altissimum posuisti habitaculum tuum.
10 balszerencse nem ér téged, csapás nem jut sátrad közelébe.	10 Non accedet ad te malum, et flagellum non appropinquabit tabernaculo tuo,
11 Mert angyalainak parancsol felőled, hogy minden utadon őrizzenek.	11 quoniam angelis suis mandabit de te, ut custodiant te in omnibus viis tuis.
12 Kezükön hordoznak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat.	12 In manibus portabunt te, ne forte offendas ad lapidem pedem tuum.
13 Áspiskígyón és viperán fogsz járni, eltiprod az oroszlánt és a sárkányt.	13 Super aspidem et basiliscum ambulabis et conculcabis leonem et draconem.
14 Mivel bennem bízik, megszabadítom, oltalma leszek, mert ismeri nevemet.	14 Quoniam mihi adhaesit, liberabo eum; suscipiam eum, quoniam cognovit nomen meum.
15 Ha kiált hozzám, meghallgatom, a szorongatás idején vele leszek, megmentem és megdicsőítem.	15 Clamabit ad me, et ego exaudiam eum; cum ipso sum in tribulatione; eripiam eum et glorificabo eum.
16 Betöltöm őt hosszú élettel, és megmutatom neki üdvösségemet.	16 Longitudine dierum replebo eum et ostendam illi salutare meum.