A zsoltárok könyve 59

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 A karvezetőnek. A »Ne semmisíts meg« szerint. Miktám Dávidtól. Amikor Saul elküldte embereit, hogy figyeljék a házát és öljék meg őt.	1 Per quelli, che saranno cangiati. Iscrizione da mettersi sopra una colonna: allo stesso Davidde per istruzione: quando egli messe a fuoco, e fiamma la Mesopotamia della Siria, e Sobal, e tornato Gioab vinse l'Idumea con istrage di dodici mila uomini nella valle delle saline. Tu ci rigettasti, o Dio, e ci distruggesti: ti sdegnasti, e avesti misericordia di noi.
2 Ments meg ellenségeimtől, Isten, támadóimtól szabadíts meg engem!	2 Scuotesti la terra, e là spaccasti: sana le piaghe di lei, perocché ella è scommossa.
3 Ments meg a gonosztevőktől, oltalmazz meg a vérengző emberektől!	3 Dure cose facesti provare al tuo popolo: ci abbeverasti con vino di amarezza.
4 Mert íme, életemre leselkednek, rám rohannak az erősek.	4 Tu che desti a color, che ti temevano un segno, perché dalla faccia dell'arco fuggissero;
5 Bár nincs bennem sem bűn, sem gonoszság, Uram, bűn nélkül járom egyenes utamat. Kelj fel, állj elém és lásd;	5 Affinchè fosser liberati i tuoi diletti; salvami colla tua destra, ed esaudiscimi.
6 Hisz Uram, a seregek Istene te vagy, Izrael Istene. Siess, látogasd meg e nemzeteket mind, ne könyörülj senkin, aki gonoszat cselekszik!	6 Ha parlato Dio pel suo Santo: mi consoleró, e spartirò la Samaria, e misurerò la valle dei tabernacoli.
7 Minden este megjelennek, mint az éhes kutyák, s a várost körös-körül bejárják.	7 Mio è Galaad, e mio è Manasse, ed Efraim fortezza della mia testa.
8 Íme egyre jártatják szájukat, kard van ajkukon: »hiszen ki hallja meg?«	8 Giuda mio re: Moab vaso di mia speranza. Col mio piede calcherò l'Idumea: gli stranieri a me saran soggetti.
9 Ám te, Uram, kineveted őket, megsemmisíted mind e nemzeteket.	9 Chi mi condurrà nella città munita? Chi mi condurrà fino nell'Idumea?
10 Én erősségem, terád figyelek, mert te vagy én oltalmam, Istenem.	10 Chi, se non tu, o Dio, il quale ci rigettasti? e non verrai tu, o Dio, co' nostri eserciti?
11 Istenem, akinek irgalma megelőz engem.	11 Aiutaci tu nella tribolazione; perocché in vano si aspetta salute dall'uomo.
12 Isten megadja nekem, hogy elnézzek ellenségeim fölött. Ne öld meg őket, hogy népem meg ne feledkezzék; de hatalmaddal szórd szerteszét és alázd meg őket, Uram, én oltalmazóm!	12 Con Dio farem cose grandi; ed egli annichilerà coloro, che ci affliggono.
13 Szájuk vétke, ajkuk beszéde, saját kevélységük ejtse őket tőrbe! Átkozódásukért, hazug beszédükért
14 veszítsd el őket haragodban, pusztítsd el, ne legyenek többé; Hadd tudják meg, hogy Isten uralkodik Jákobon, s a föld kerekségén!
15 Minden este megjelennek és ugatnak, mint a kutyák, s a várost körös-körül bejárják;
16 Étel után barangolnak, és üvöltenek, ha jól nem laknak.
17 Én azonban hatalmadat énekelem, minden reggel magasztalom irgalmadat, mivel te oltalmazóm voltál, és menedékem sanyargatásom napján.
18 Én erősségem, neked zengem énekem, mert te, Isten, oltalmazóm vagy nekem: Istenem, én irgalmasságom!