A zsoltárok könyve 59

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 A karvezetőnek. A »Ne semmisíts meg« szerint. Miktám Dávidtól. Amikor Saul elküldte embereit, hogy figyeljék a házát és öljék meg őt.	1 Del maestro de coro. «No destruyas». De David. A media voz. Cuando Saúl mandó a vigilar su casa con el fin de matarle.
2 Ments meg ellenségeimtől, Isten, támadóimtól szabadíts meg engem!	2 ¡Líbrame de mis enemigos, oh Dios mío, de mis agresores protégeme,
3 Ments meg a gonosztevőktől, oltalmazz meg a vérengző emberektől!	3 líbrame de los agentes de mal, de los hombres sanguinarios sálvame!
4 Mert íme, életemre leselkednek, rám rohannak az erősek.	4 Mira que acechan a mi alma, poderosos se conjuran contra mí; sin rebeldía ni pecado en mí, Yahveh,
5 Bár nincs bennem sem bűn, sem gonoszság, Uram, bűn nélkül járom egyenes utamat. Kelj fel, állj elém és lásd;	5 sin culpa alguna, corren y se aprestan. Despiértate, ven a mi encuentro y mira,
6 Hisz Uram, a seregek Istene te vagy, Izrael Istene. Siess, látogasd meg e nemzeteket mind, ne könyörülj senkin, aki gonoszat cselekszik!	6 tú, Yahveh, Dios Sebaot, Dios de Israel, álzate a visitar a todos los gentiles, no te apiades de ninguno de esos traidores pérfidos. Pausa.
7 Minden este megjelennek, mint az éhes kutyák, s a várost körös-körül bejárják.	7 Regresan a la tarde, aúllan como perros, rondan por la ciudad.
8 Íme egyre jártatják szájukat, kard van ajkukon: »hiszen ki hallja meg?«	8 Míralos desbarrar a boca llena, espadas en sus labios: «¿Hay alguno que oiga?»
9 Ám te, Uram, kineveted őket, megsemmisíted mind e nemzeteket.	9 Mas tú, Yahveh, te ríes de ellos, tú te mofas de todos los gentiles.
10 Én erősségem, terád figyelek, mert te vagy én oltalmam, Istenem.	10 Oh fuerza mía, hacia ti miro. Pues es Dios mi ciudadela,
11 Istenem, akinek irgalma megelőz engem.	11 el Dios de mi amor viene a mi encuentro. Dios me hará desafiar a los que me asechan.
12 Isten megadja nekem, hogy elnézzek ellenségeim fölött. Ne öld meg őket, hogy népem meg ne feledkezzék; de hatalmaddal szórd szerteszét és alázd meg őket, Uram, én oltalmazóm!	12 ¡Oh, no los mates, no se olvide mi pueblo, dispérsalos con tu poder, humíllalos, oh Señor, nuestro escudo!
13 Szájuk vétke, ajkuk beszéde, saját kevélységük ejtse őket tőrbe! Átkozódásukért, hazug beszédükért	13 Pecado es en su boca la palabra de sus labios; ¡queden, pues, presos en su orgullo, por la blasfemia, por la mentira que vocean!
14 veszítsd el őket haragodban, pusztítsd el, ne legyenek többé; Hadd tudják meg, hogy Isten uralkodik Jákobon, s a föld kerekségén!	14 ¡Suprime con furor, suprímelos, no existan más! Y se sepa que Dios domina en Jacob, hasta los confines de la tierra. Pausa.
15 Minden este megjelennek és ugatnak, mint a kutyák, s a várost körös-körül bejárják;	15 Regresan a la tarde, aúllan como perros, rondan por la ciudad;
16 Étel után barangolnak, és üvöltenek, ha jól nem laknak.	16 vedlos buscando qué comer, hasta que no están hartos van gruñendo.
17 Én azonban hatalmadat énekelem, minden reggel magasztalom irgalmadat, mivel te oltalmazóm voltál, és menedékem sanyargatásom napján.	17 Yo, en cambio, cantaré tu fuerza, aclamaré tu amor a la mañana; pues tú has sido para mí una ciudadela, un refugio en el día de mi angustia.
18 Én erősségem, neked zengem énekem, mert te, Isten, oltalmazóm vagy nekem: Istenem, én irgalmasságom!	18 Oh fuerza mía, para ti salmodiaré, pues es Dios mi ciudadela, el Dios de mi amor.