A zsoltárok könyve 126

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Zarándok-ének. Mikor az Úr megfordította Sion fogságának sorsát, olyan volt, mintha álmodnánk.	1 [Ein Wallfahrtslied.] Als der Herr das Los der Gefangenschaft Zions wendete, da waren wir alle wie Träumende.
2 Akkor szánk vígsággal telt meg, nyelvünk pedig ujjongással. Azt mondták akkor a nemzetek között: »Nagy dolgokat művelt velük az Úr!«	2 Da war unser Mund voll Lachen und unsere Zunge voll Jubel. Da sagte man unter den andern Völkern: «Der Herr hat an ihnen Großes getan.»
3 Nagy dolgokat művelt velünk az Úr, azért örvendezünk.	3 Ja, Großes hat der Herr an uns getan. Da waren wir fröhlich.
4 Fordíts fogságunkon, Uram, mint ahogy megfordítod délen a patakokat!	4 Wende doch, Herr, unser Geschick, wie du versiegte Bäche wieder füllst im Südland.
5 Akik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak.	5 Die mit Tränen säen, werden mit Jubel ernten.
6 Csak mentek és sírtak, úgy vitték vetni vetőmagjukat; de ujjongva jönnek vissza majd, s úgy hozzák a kévéiket.	6 Sie gehen hin unter Tränen und tragen den Samen zur Aussaat. Sie kommen wieder mit Jubel und bringen ihre Garben ein.