Livre de Job 41

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Tu te trompes si tu crois l’avoir, son seul aspect te fera reculer!	1 Íme, az ilyennek reménye semmivé válik, már puszta látásától is földre vágódik!
2 N’est-il pas cruel dès qu’on l’éveille? Qui lui fera face sans céder le terrain,	2 Nincs olyan merész, aki ingerelni merné, és ki állhat meg az én színem előtt?
3 qui l’attaquera et sera le plus fort? Personne sous les cieux.	3 Ki adott nekem előbb, hogy vissza kellene neki adnom? Ami az ég alatt van, az mind az enyém!
4 Je devrais parler de ses membres, il me faut rappeler sa force incomparable.	4 Nem hallgatom el, hogy milyenek tagjai, beszélek erejéről, alkata szépségéről!
5 Qui a soulevé le devant de sa tunique, et regardé sous sa carapace?	5 Ki tudja levenni ruhája burkolatát? Ki hatol be szája belsejébe?
6 Qui a ouvert les battants de sa mâchoire? et quelle frayeur à voir cette couronne de dents!	6 Ki nyitja meg szája kapuit? Fogai környékén rémület lakik!
7 Son dos n’est qu’un tissu de plaques qui se recouvrent sans laisser d’espace;	7 Teste, mint az öntött pajzs, egymáshoz simuló pikkelyekből van egyberakva;
8 la jointure est si bonne que pas un souffle n’y passerait.	8 az egyik a másikhoz lapul, még levegő sem férkőzik közéjük;
9 Chacune est soudée à sa voisine, leur assemblage ne se démonte pas.	9 az egyik a másikhoz tapad, egymást tartják s el nem válnak.
10 S’il éternue, ce sont des étincelles, ses paupières laissent jaillir une lumière.	10 Tüsszentése tüzes láng, és szeme olyan, mint a hajnal pillái.
11 De sa gueule se dégagent des flammes, des étincelles de feu s’en échappent.	11 Lángok jönnek torkából, megannyi kigyúlt, égő fáklya;
12 Une vapeur sort de ses narines, des projections, comme d’un chaudron qui bouillonne.	12 gőz tör elő orra lyukaiból, mint tűzön álló forró fazékból;
13 À son souffle les charbons s’enflamment, une langue de feu sort de sa gueule!	13 lehelete meggyújtja a szenet, láng lövell torkából.
14 Toute sa force est dans son cou, l’effroi passe devant lui!	14 Erő honol nyakában, és rémület jár előtte.
15 Sa carcasse ne fait qu’un tout, partout elle résiste et rien ne bouge.	15 Tagjaira húsa pompásan tapad, hullna rá bár villám, helyéből ki sem mozdul.
16 Son cœur est dur comme le roc, comme une pierre à broyer.	16 A szíve kőkemény, kemény, mint az alsó őrlőkő.
17 S’il se redresse, les flots refluent, les ondes s’effraient.	17 Amikor felemelkedik, még hősök is megijednek, megzavarodnak félelmükben.
18 L’épée le frappe sans pénétrer, la lance et la flèche rebondissent.	18 Ha kard éri, nem fog rajta, s a dárda visszapattan páncéljáról;
19 Pour lui le fer n’est que paille, et le bronze comme le bois s’émousse.	19 olyannak veszi a vasat, mint a szalmát, s az ércet, mint a korhadó fát,
20 Les traits de l’arc ne le font pas fuir, les pierres de fronde lui semblent brins de paille.	20 nem szalasztja meg őt a nyilas, polyvává lesznek rajta a parittya kövei,
21 La massue n’est pour lui qu’une baguette, le javelot résonne sur lui: il s’en moque.	21 szalmaszálnak veszi a buzogányt, neveti a dárda süvítését.
22 Tout son dessous est garni de pointes, il herse la vase, y laissant des sillons.	22 Alul éles cserepek vannak rajta, cséplőszán nyomait hagyja az iszapban.
23 Puis c’est un bouillonnement dans les ondes, des bulles sur l’eau, comme sur des charbons d’encens.	23 Felforralja a mély tengert, mint az üstöt, olyanná teszi, mintha kenőcs forrna benne.
24 Il laisse derrière lui un sillage de lumière, une mer d’écume blanche.	24 Világít nyomában az ösvény, őszülő hajnak néznéd az örvényt.
25 Nulle bête sur terre ne saurait le vaincre: il a été fait rebelle à la peur.	25 Nincs hozzá fogható hatalom a földön, úgy van alkotva, hogy semmitől se féljen.
26 Il brave en face les plus fières, il est le roi de tous les carnassiers!	26 Szembenéz minden nagysággal: ő a király minden kevély állat fölött.«