Proverbs 19

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Better the poor living an honest life than the adept at double-talk who is a fool.	1 Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint a romlott ajkú és esztelen gazdag.
2 Where knowledge is wanting, zeal is not good; whoever goes too quickly stumbles.	2 Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete, aki siet lábával, az mellélép.
3 Folly leads conduct astray, yet it is against Yahweh that the heart rages.	3 Az ember elrontja útját balgaságával, és szíve mégis az Úr ellen dühöng!
4 Wealth multiplies friends, but the one friend the poor has is taken away.	4 A gazdagság sok új barátot szerez, a szegényt pedig a régiek is elhagyják.
5 The false witness wil not go unpunished, no one who utters lies wil go free.	5 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, meg nem menekül.
6 The nobleman has many to court his favour, to a giver of gifts, everyone is friend.	6 Az előkelőnek sokan hajbókolnak, s a bőkezűnek számos a barátja.
7 The poor man's brothers hate him, every one; his friends -- how much the more do these desert him!He goes in search of words, but there are none to be had.	7 A szegény embertől húzódik a rokonsága, mennyivel inkább távolodnak tőle barátai! Aki csak szó után indul, annak nem lesz semmije sem.
8 Whoever acquires sense wins profit from it, whoever treasures understanding finds happiness.	8 Aki értelmet szerez, jót akar lelkének, aki megőrzi a belátást, megleli a boldogságot.
9 The false witness wil not go unpunished, whoever utters lies wil be destroyed.	9 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, el fog veszni.
10 It is not fitting for a fool to live in luxury, stil less for a slave to govern princes.	10 Nem való balgának a gyönyörűség, sem a szolgának, hogy uralkodjék fejedelmeken.
11 Good sense makes for self-control, and for pride in overlooking an offence.	11 Az ember okosságát türelmén lehet lemérni, és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni.
12 Like the roaring of a lion, the anger of a king, but like dew on the grass his favour.	12 A király haragja olyan, mint az oroszlán bömbölése, jókedve pedig harmat a növényen.
13 A foolish child is a disaster for the father, the bickerings of a wife are like an ever-dripping gutter.	13 A balga fiú fájdalom atyjának, a házsártos asszony pedig olyan, mint a folyton beázó háztető.
14 From fathers comes inheritance of house and wealth, from Yahweh a wife who is discreet.	14 A ház és a vagyon ősöktől eredő örökség, az okos asszony pedig valóban az Úrtól van.
15 Idleness lul s to sleep, the feckless soul wil go hungry.	15 A tunyaság mély álomba merít, s a lusta lélek koplalni kénytelen.
16 Keeping the commandment is self-preservation, but whoever despises these ways wil die.	16 Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét, aki elhanyagolja útját, halállal bűnhődik.
17 Whoever is kind to the poor is lending to Yahweh who wil repay him the kindness done.	17 Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön, s ő megfizet neki tettéért.
18 While there is hope for him, chastise your child, but do not get so angry as to kill him.	18 Fenyítsd meg fiadat, és ne veszítsd el reményedet, de nehogy arra gondolj, hogy megöld!
19 The violent lays himself open to a penalty; spare him, and you aggravate his crime.	19 Ha türelmetlen, viselje csak bűnhődését, sőt, hogy megmentsd őt, szolgálj még ráadással!
20 Listen to advice, accept correction, to be the wiser in the time to come.	20 Hallgass jó tanácsra és fogadj el intést, hogy végtére bölcs légy!
21 Many are the plans in the human heart, but the purpose of Yahweh -- that stands firm.	21 Sokféle terv van az ember szívében, de csak az Úr akarata a helytálló!
22 Faithful love is what people look for in a person; they prefer the poor to a liar.	22 A szűkölködő ember irgalmas, és többet ér a szegény, mint a hazug férfi.
23 The fear of Yahweh leads to life, it brings food and shelter, without fear of evil.	23 Az Úr félelme életre vezet, mellette jóllakottan, baj nélkül lehet megpihenni.
24 Into the dish the idler dips his hand, but bring it back to his mouth he cannot.	24 A lusta a tálba mártja kezét, de a szájához már nem emeli.
25 Strike a cynic, and simpletons wil be more wary; reprove the intel igent and he wil understand yourmeaning.	25 Ha az arcátlant megvered, tanul belőle a balga, ha pedig az okost megfedded, okulást merít.
26 He who il -treats his father and drives out his mother is a child both worthless and depraved.	26 Aki bántalmazza atyját és elűzi anyját, becstelen, gyalázatos gyermek.
27 Give up listening to instruction, my child, if you mean to stray from words of knowledge.	27 Fiam! Ne szűnj meg hallgatni az intésre, és ne légy járatlan a tudás igéiben!
28 A perjured witness holds the law in scorn; the mouth of the wicked feasts on evil-doing.	28 A hamis tanú kineveti a törvényt, s a gonoszok szája falja a gazságot.
29 Punishments were made for mockers, and beating for the backs of fools.	29 Az arcátlanok számára vesszők állnak készen, a balgák hátára pedig ütlegek várnak.