Job 31

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 I made a covenant with mine eyes; why then should I think upon a maid?	1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.
2 For what portion of God is there from above? and what inheritance of the Almighty from on high?	2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Is not destruction to the wicked? and a strange punishment to the workers of iniquity?	3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!
4 Doth not he see my ways, and count all my steps?	4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?
5 If I have walked with vanity, or if my foot hath hasted to deceit;	5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?
6 Let me be weighed in an even balance, that God may know mine integrity.	6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!
7 If my step hath turned out of the way, and mine heart walked after mine eyes, and if any blot hath cleaved to mine hands;	7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?
8 Then let me sow, and let another eat; yea, let my offspring be rooted out.	8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!
9 If mine heart have been deceived by a woman, or if I have laid wait at my neighbour's door;	9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?
10 Then let my wife grind unto another, and let others bow down upon her.	10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!
11 For this is an heinous crime; yea, it is an iniquity to be punished by the judges.	11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,
12 For it is a fire that consumeth to destruction, and would root out all mine increase.	12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.
13 If I did despise the cause of my manservant or of my maidservant, when they contended with me;	13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?
14 What then shall I do when God riseth up? and when he visiteth, what shall I answer him?	14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?
15 Did not he that made me in the womb make him? and did not one fashion us in the womb?	15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?
16 If I have withheld the poor from their desire, or have caused the eyes of the widow to fail;	16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?
17 Or have eaten my morsel myself alone, and the fatherless hath not eaten thereof;	17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?
18 (For from my youth he was brought up with me, as with a father, and I have guided her from my mother's womb;)	18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –
19 If I have seen any perish for want of clothing, or any poor without covering;	19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,
20 If his loins have not blessed me, and if he were not warmed with the fleece of my sheep;	20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?
21 If I have lifted up my hand against the fatherless, when I saw my help in the gate:	21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?
22 Then let mine arm fall from my shoulder blade, and mine arm be broken from the bone.	22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!
23 For destruction from God was a terror to me, and by reason of his highness I could not endure.	23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.
24 If I have made gold my hope, or have said to the fine gold, Thou art my confidence;	24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!
25 If I rejoiced because my wealth was great, and because mine hand had gotten much;	25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?
26 If I beheld the sun when it shined, or the moon walking in brightness;	26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?
27 And my heart hath been secretly enticed, or my mouth hath kissed my hand:	27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?
28 This also were an iniquity to be punished by the judge: for I should have denied the God that is above.	28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!
29 If I rejoiced at the destruction of him that hated me, or lifted up myself when evil found him:	29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?
30 Neither have I suffered my mouth to sin by wishing a curse to his soul.	30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.
31 If the men of my tabernacle said not, Oh that we had of his flesh! we cannot be satisfied.	31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’
32 The stranger did not lodge in the street: but I opened my doors to the traveller.	32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –
33 If I covered my transgressions as Adam, by hiding mine iniquity in my bosom:	33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?
34 Did I fear a great multitude, or did the contempt of families terrify me, that I kept silence, and went not out of the door?	34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?
35 Oh that one would hear me! behold, my desire is, that the Almighty would answer me, and that mine adversary had written a book.	35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,
36 Surely I would take it upon my shoulder, and bind it as a crown to me.	36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!
37 I would declare unto him the number of my steps; as a prince would I go near unto him.	37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!
38 If my land cry against me, or that the furrows likewise thereof complain;	38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?
39 If I have eaten the fruits thereof without money, or have caused the owners thereof to lose their life:	39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?
40 Let thistles grow instead of wheat, and cockle instead of barley. The words of Job are ended.	40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.