A zsoltárok könyve 81

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 A karvezetőnek. A »Szőlőprések« szerint. Ászáftól.	1 Au maître de chant. Sur la guittienne. D’Asaf.
2 Örvendjetek Istennek, a mi segítőnknek, ujjongjatok Jákob Istenének.	2 Criez de joie pour Dieu, notre force, acclamez le Dieu de Jacob!
3 Kezdjetek énekelni és szóljon a dob, a szép hangú lant és a hárfa.	3 Allez-y pour le chant, faites donner les tambours, la harpe mélodieuse et la lyre!
4 Fújjátok a harsonát újholdkor, és holdtöltekor, ünnepünk napján.	4 Sonnez du cor pour le premier du mois, puis à la pleine lune, au jour de notre fête!
5 Ez Izrael törvénye, Jákob Istenének parancsa.	5 C’est une règle en Israël par décision du Dieu de Jacob,
6 Bizonyságául rendelte ezt Józsefnek, amikor kivonult Egyiptom földjéről. Ismeretlen beszédet hallottam:	6 un décret qu’il imposa aux enfants de Joseph quand ils quittaient le pays d’Égypte. Alors ils entendirent une voix inconnue:
7 »Megszabadítottam hátát a tehertől, kezét a rabszolgakosártól.	7 “J’ai enlevé le fardeau de ton épaule, tu n’auras plus les mains rivées aux corbeilles.
8 Szorongatásodban segítségül hívtál, s én megszabadítottalak, meghallgattalak a fergeteg rejtekéből, a Meriba vizénél próbára tettelek.	8 Tu criais dans la détresse, je t’ai délivré, je t’ai répondu dans le secret de la nuée, je t’ai mis à l’épreuve aux eaux de Mériba.
9 Halljad, én népem, hadd intselek! Izrael, bárcsak meghallgatnál engem!	9 Écoute, mon peuple, car je veux t’avertir, Israël, écoute-moi:
10 Ne legyen más isten közötted, ne imádj idegen istent!	10 On ne verra pas chez toi un dieu étranger; tu ne serviras pas un dieu venu d’ailleurs:
11 Mert én vagyok a te Urad, Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről: nyisd ki szádat és én megtöltöm.	11 je suis Yahvé, ton Dieu, qui t’ai fait remonter d’Égypte. Ouvre ta bouche toute grande, que je la remplisse.”
12 De népem nem hallgatott szavamra, s Izrael nem figyelt rám.	12 Mon peuple, pourtant, n’a pas voulu m’entendre, Israël ne m’a pas obéi.
13 Ezért ráhagytam őket szívük keménységére, hadd menjenek a saját fejük után.	13 Je les ai donc laissés: “N’en faites qu’à votre tête, allez par où bon vous semble!”
14 Ha népem rám hallgatott volna, ha Izrael az én útjaimon járt volna,	14 Ah! si mon peuple m’écoutait, si Israël prenait mes chemins,
15 rögtön megaláztam volna ellenségeit, s üldözőire vetettem volna kezemet.	15 en peu de temps je soumettrais ses ennemis, d’un revers de main je frapperais l’adversaire.
16 Hízelegnének neki az Úr ellenségei, s idejük örökké tartana.	16 Les ennemis du Seigneur lui feraient des sourires, ils seraient effrayés pour de bon.
17 Táplálnám őket a búza javával, és jóltartanám mézzel a kősziklából.«	17 Mais lui, je le nourrirais des blés les meilleurs, avec le miel du rocher, plus qu’il n’en peut prendre.