1 Propôs-lhes Jesus uma parábola para mostrar que é necessário orar sempre sem jamais deixar de fazê-lo. | 1 Arról is mondott nekik egy példabeszédet, hogy szüntelen kell imádkozni és nem szabad belefáradni. |
2 Havia em certa cidade um juiz que não temia a Deus, nem respeitava pessoa alguma. | 2 Így szólt: »Az egyik városban volt egy bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott. |
3 Na mesma cidade vivia também uma viúva que vinha com freqüência à sua presença para dizer-lhe: Faze-me justiça contra o meu adversário. | 3 Volt abban a városban egy özvegyasszony is, aki elment hozzá és kérte: ‘Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben!’ |
4 Ele, porém, por muito tempo não o quis. Por fim, refletiu consigo: Eu não temo a Deus nem respeito os homens; | 4 Az egy ideig nem volt rá hajlandó. Azután mégis így szólt magában: ‘Bár Istentől nem félek, és embertől nem tartok, |
5 todavia, porque esta viúva me importuna, far-lhe-ei justiça, senão ela não cessará de me molestar. | 5 mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, nehogy végül is idejöjjön és arcul üssön.’« |
6 Prosseguiu o Senhor: Ouvis o que diz este juiz injusto? | 6 Azután így szólt az Úr: »Hallottátok, mit mond az igazságtalan bíró? |
7 Por acaso não fará Deus justiça aos seus escolhidos, que estão clamando por ele dia e noite? Porventura tardará em socorrê-los? | 7 Hát Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Vajon megvárakoztatja őket? |
8 Digo-vos que em breve lhes fará justiça. Mas, quando vier o Filho do Homem, acaso achará fé sobre a terra? | 8 Mondom nektek: hamarosan igazságot szolgáltat nekik. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?« |
9 Jesus lhes disse ainda esta parábola a respeito de alguns que se vangloriavam como se fossem justos, e desprezavam os outros: | 9 Néhány elbizakodottnak pedig, akik azt gondolták, hogy ők igazak, és másokat megvetettek, ezt a példabeszédet mondta: |
10 Subiram dois homens ao templo para orar. Um era fariseu; o outro, publicano. | 10 »Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. |
11 O fariseu, em pé, orava no seu interior desta forma: Graças te dou, ó Deus, que não sou como os demais homens: ladrões, injustos e adúlteros; nem como o publicano que está ali. | 11 A farizeus megállt, és így imádkozott magában: ‘Istenem! Hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igaztalan és házasságtörő, mint ez a vámos is. |
12 Jejuo duas vezes na semana e pago o dízimo de todos os meus lucros. | 12 Kétszer böjtölök hetente, tizedet adok mindenemből.’ |
13 O publicano, porém, mantendo-se à distância, não ousava sequer levantar os olhos ao céu, mas batia no peito, dizendo: Ó Deus, tem piedade de mim, que sou pecador! | 13 A vámos pedig távol állt meg, nem merte a szemét sem az égre emelni. Mellét verve így szólt: ‘Istenem! Légy irgalmas nekem, bűnösnek!’ |
14 Digo-vos: este voltou para casa justificado, e não o outro. Pois todo o que se exaltar será humilhado, e quem se humilhar será exaltado. | 14 Mondom nektek: ez megigazultan ment haza, amaz pedig nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, felmagasztalják.« |
15 Trouxeram-lhe também criancinhas, para que ele as tocasse. Vendo isto, os discípulos as repreendiam. | 15 Odavitték hozzá a kisgyermekeket is, hogy érintse meg őket. Mikor a tanítványok meglátták ezt, szemrehányást tettek nekik. |
16 Jesus, porém, chamou-as e disse: Deixai vir a mim as criancinhas e não as impeçais, porque o Reino de Deus é daqueles que se parecem com elas. | 16 Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: »Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek, s ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. |
17 Em verdade vos declaro: quem não receber o Reino de Deus como uma criancinha, nele não entrará. | 17 Bizony, mondom nektek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint a gyermek, nem jut be oda.« |
18 Um homem de posição perguntou então a Jesus: Bom Mestre, que devo fazer para possuir a vida eterna? | 18 Egy előkelő ember megkérdezte tőle: »Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?« |
19 Jesus respondeu-lhe: Por que me chamas bom? Ninguém é bom senão só Deus. | 19 Jézus ezt mondta neki: »Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. |
20 Conheces os mandamentos: não cometerás adultério; não matarás; não furtarás; não dirás falso testemunho; honrarás pai e mãe. | 20 Ismered a parancsokat: Ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, tiszteld apádat és anyádat« . |
21 Disse ele: Tudo isso tenho guardado desde a minha mocidade. | 21 Az így felelt: »Ezeket ifjú korom óta mind megtartottam.« |
22 A estas palavras, Jesus lhe falou: Ainda te falta uma coisa: vende tudo o que tens, dá-o aos pobres e terás um tesouro no céu; depois, vem e segue-me. | 22 Ennek hallatára Jézus így szólt hozzá: »Egy valami hiányzik még neked: add el mindenedet, amid van, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!« |
23 Ouvindo isto, ele se entristeceu, pois era muito rico. | 23 Ennek hallatára az nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt. |
24 Vendo-o entristecer-se, disse Jesus: Como é difícil aos ricos entrar no Reino de Deus! | 24 Amikor Jézus látta, hogy elszomorodott, így szólt: »Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akik gazdagok! |
25 É mais fácil passar o camelo pelo fundo duma agulha do que um rico entrar no Reino de Deus. | 25 Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak bejutni Isten országába.« |
26 Perguntaram os ouvintes: Quem então poderá salvar-se? | 26 Akik hallották, megkérdezték: »Hát akkor ki üdvözülhet?« |
27 Respondeu Jesus: O que é impossível aos homens é possível a Deus. | 27 Ezt felelte nekik: »Ami az embereknek lehetetlen, az Istennek lehetséges« . |
28 Pedro então disse: Vê, nós abandonamos tudo e te seguimos. | 28 Ekkor Péter megszólalt: »Íme, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged.« |
29 Jesus respondeu: Em verdade vos declaro: ninguém há que tenha abandonado, por amor do Reino de Deus, sua casa, sua mulher, seus irmãos, seus pais ou seus filhos, | 29 Ő azt mondta nekik: »Bizony, mondom nektek: Senki sem hagyja el házát vagy feleségét, vagy testvéreit vagy szüleit, vagy gyermekeit az Isten országáért |
30 que não receba muito mais neste mundo e no mundo vindouro a vida eterna. | 30 anélkül, hogy ne kapna ezen a világon sokkal többet, az eljövendő világban pedig az örök életet.« |
31 Em seguida, Jesus tomou à parte os Doze e disse-lhes: Eis que subimos a Jerusalém. Tudo o que foi escrito pelos profetas a respeito do Filho do Homem será cumprido. | 31 Ezután Jézus maga mellé vette a tizenkettőt, és azt mondta nekik: »Íme, most fölmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak. |
32 Ele será entregue aos pagãos. Hão de escarnecer dele, ultrajá-lo, desprezá-lo; | 32 A pogányok kezébe adják, kigúnyolják, meggyalázzák és leköpdösik; |
33 bater-lhe-ão com varas e o farão morrer; e ao terceiro dia ressurgirá. | 33 aztán megostorozzák, megölik, de harmadnapra feltámad.« |
34 Mas eles nada disto compreendiam, e estas palavras eram-lhes um enigma cujo sentido não podiam entender. | 34 Ők azonban semmit sem értettek ebből. Rejtve maradt előttük ez a beszéd, és nem értették a mondottakat. |
35 Ao aproximar-se Jesus de Jericó, estava um cego sentado à beira do caminho, pedindo esmolas. | 35 Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út szélén és kéregetett. |
36 Ouvindo o ruído da multidão que passava, perguntou o que havia. | 36 Amikor hallotta az elvonuló tömeget, megkérdezte, hogy mi az. |
37 Responderam-lhe: É Jesus de Nazaré, que passa. | 37 Megmondták neki, hogy a Názáreti Jézus megy arra. |
38 Ele então exclamou: Jesus, filho de Davi, tem piedade de mim! | 38 Erre felkiáltott: »Jézus, Dávid fia! Könyörülj rajtam!« |
39 Os que vinham na frente repreendiam-no rudemente para que se calasse. Mas ele gritava ainda mais forte: Filho de Davi, tem piedade de mim! | 39 Akik elöl mentek, ráparancsoltak, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltozott: »Dávid fia! Könyörülj rajtam!« |
40 Jesus parou e mandou que lho trouxessem. Chegando ele perto, perguntou-lhe: | 40 Erre Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék őt hozzá. Amikor odaért, megkérdezte tőle: |
41 Que queres que te faça? Respondeu ele: Senhor, que eu veja. | 41 »Mit akarsz, mit cselekedjem veled?« Az így szólt: »Uram! Hogy lássak!« |
42 Jesus lhe disse: Vê! Tua fé te salvou. | 42 Jézus azt mondta neki: »Láss! A hited megmentett téged.« |
43 E imediatamente ficou vendo e seguia a Jesus, glorificando a Deus. Presenciando isto, todo o povo deu glória a Deus. | 43 Azonnal látott is, és követte őt, Istent magasztalva. Erre az egész tömeg, amely ezt látta, dicsőítette Istent. |