A zsoltárok könyve 66

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 A karvezetőnek. Ének. Zsoltár. Ujjongjatok az Istennek, minden földek,	1 Magistro chori. Canticum. Psalmus. Iubilate Deo, omnis terra,
2 mondjatok nevének éneket, dicsőségét dicsérve zengjétek.	2 psalmum dicite gloriae nominis eius, glorificate laudem eius.
3 Mondjátok Istennek: »Milyen félelmetesek műveid, hatalmad nagysága miatt ellenségeid hízelegnek neked.	3 Dicite Deo: “ Quam terribilia sunt opera tua. Prae multitudine virtutis tuae blandientur tibi inimici tui.
4 Az egész föld imádjon és dicsérjen téged, zengjen nevednek dicséretet.«	4 Omnis terra adoret te et psallat tibi, psalmum dicat nomini tuo ”.
5 Jöjjetek és lássátok az Úr tetteit, félelmetes, amit végbevitt az emberek fiai közt.	5 Venite et videte opera Dei, terribilis in adinventionibus super filios hominum.
6 Szárazfölddé változtatta a tengert, gyalog keltek át a folyóvízen; Örvendeztünk akkor benne.	6 Convertit mare in aridam, et in flumine pertransibunt pede; ibi laetabimur in ipso.
7 Uralkodik hatalmával örökre, szemmel tartja a nemzeteket, hogy fel ne fuvalkodjanak magukban a lázongók.	7 Qui dominatur in virtute sua in aeternum, oculi eius super gentes respiciunt; rebelles non exaltentur in semetipsis.
8 Áldjátok Istenünket, ti nemzetek, hallassátok dicséretének szavát;	8 Benedicite, gentes, Deum nostrum et auditam facite vocem laudis eius;
9 Ő adott életet lelkünknek, és nem hagyta meginogni lábunkat.	9 qui posuit animam nostram ad vitam et non dedit in commotionem pedes nostros.
10 Mert próbára tettél minket, Isten, megvizsgáltál minket tűzzel, mint ahogy az ezüstöt vizsgálják.	10 Quoniam probasti nos, Deus; igne nos examinasti, sicut examinatur argentum.
11 Tőrbe is vezettél, nyomorúságot tettél hátunkra.	11 Induxisti nos in laqueum, posuisti tribulationes in dorso nostro.
12 Engedted, hogy emberek gázoljanak a fejünkön, tűzön és vízen mentünk keresztül, de te kivezettél minket az enyhülésre.	12 Imposuisti homines super capita nostra, transivimus per ignem et aquam, et eduxisti nos in refrigerium.
13 Égő áldozatokkal jövök házadba; Megadom neked, amiket fogadtam,	13 Introibo in domum tuam in holocaustis; reddam tibi vota mea,
14 amit megígért ajkam, amit szám fogadott nyomorúságomban.	14 quae protulerunt labia mea, et locutum est os meum in tribulatione mea.
15 Kövér égőáldozatokat mutatok be neked; Jóillatú áldozatul kosokat mutatok be neked, bikákat és kecskebakokat.	15 Holocausta medullata offeram tibi cum incenso arietum, offeram tibi boves cum hircis.
16 Ti mind, akik félitek Istent, jöjjetek, halljátok, elbeszélem, milyen nagy dolgokat cselekedett velem!	16 Venite, audite, et narrabo, omnes, qui timetis Deum, quanta fecit animae meae.
17 Számmal hozzá kiáltoztam, nyelvemmel őt magasztaltam.	17 Ad ipsum ore meo clamavi et exaltavi in lingua mea.
18 Ha gonoszság lett volna szívemben, az Úr nem hallgatott volna meg.	18 Iniquitatem si aspexi in corde meo, non exaudiet Dominus.
19 Ám Isten meghallgatott engem, figyelembe vette hangos könyörgésemet.	19 Propterea exaudivit Deus, attendit voci deprecationis meae.
20 Áldott az Isten, aki nem vetette el imámat, s nem vonta meg irgalmasságát tőlem.	20 Benedictus Deus, qui non amovit orationem meam et misericordiam suam a me.