Ad Corinthios II 6

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Adjuvantes autem exhortamur ne in vacuum gratiam Dei recipiatis.	1 Mint munkatársak pedig intünk titeket, ne vegyétek hiába Isten kegyelmét.
2 Ait enim : Tempore accepto exaudivi te, et in die salutis adjuvi te. Ecce nunc tempus acceptabile, ecce nunc dies salutis.	2 Mert ő mondja: »A nekem tetsző időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek téged«. Íme, most van a kellő idő, íme, most van az üdvösség napja!
3 Nemini dantes ullam offensionem, ut non vituperetur ministerium nostrum :	3 Senkinek sem okozunk semmiféle botrányt, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat,
4 sed in omnibus exhibeamus nosmetipsos sicut Dei ministros in multa patientia, in tribulationibus, in necessitatibus, in angustiis,	4 hanem mindenben Isten szolgáiként viselkedünk: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongatásban,
5 in plagis, in carceribus, in seditionibus, in laboribus, in vigiliis, in jejuniis,	5 verésben, börtönben, zendülés közepette, fáradságban, virrasztásban, böjtölésben,
6 in castitate, in scientia, in longanimitate, in suavitate, in Spiritu Sancto, in caritate non ficta,	6 tisztaságban, tudásban, béketűrésben, kedvességben, a Szentlélekben, nem színlelt szeretetben,
7 in verbo veritatis, in virtute Dei, per arma justitiæ a dextris et a sinistris,	7 az igazság igéjében, Isten erejében; jobbról és balról az igazság fegyverzetében,
8 per gloriam, et ignobilitatem, per infamiam, et bonam famam : ut seductores, et veraces, sicut qui ignoti, et cogniti :	8 dicsőségben és becstelenségben, gyalázatban és jó hírnévben; mint csábítók és mégis igazmondók;
9 quasi morientes, et ecce vivimus : ut castigati, et non mortificati :	9 mint ismeretlenek és mégis ismertek; mint halálra váltak, és íme, mégis élünk; mint megvertek, de meg nem öltek;
10 quasi tristes, semper autem gaudentes : sicut egentes, multos autem locupletantes : tamquam nihil habentes, et omnia possidentes.	10 mint szomorkodók, és mégis mindig örvendezők; mint szűkölködők, és mégis sokakat gazdagítók; mint akiknek semmijük sincsen, és mindenük megvan.
11 Os nostrum patet ad vos, o Corinthii ; cor nostrum dilatatum est.	11 A szánk megnyílt felétek, korintusiak, s a szívünk kitárult.
12 Non angustiamini in nobis : angustiamini autem in visceribus vestris :	12 Nem bennünk van szűk hely számotokra, hanem a ti szívetekben szűk a hely.
13 eamdem autem habentes remunerationem, tamquam filiis dico, dilatamini et vos.	13 Hogy pedig ezt viszonozzátok, mint gyermekeimnek mondom, tárjátok ki ti is szíveteket!
14 Nolite jugum ducere cum infidelibus. Quæ enim participatio justitiæ cum iniquitate ? aut quæ societas luci ad tenebras ?	14 Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel! Mert mi köze az igazvoltnak a gonoszsághoz? Vagy milyen közösség van a világosság és a sötétség között?
15 quæ autem conventio Christi ad Belial ? aut quæ pars fideli cum infideli ?	15 Hogyan egyezne ki Krisztus Béliállal? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez?
16 qui autem consensus templo Dei cum idolis ? vos enim estis templum Dei vivi, sicut dicit Deus : Quoniam inhabitabo in illis, et inambulabo inter eos, et ero illorum Deus, et ipsi erunt mihi populus.	16 Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Hisz ti az élő Isten temploma vagytok, amint Isten mondja: »Köztük fogok lakni és közöttük járni, az ő Istenük leszek, és ők az én népem lesznek.
17 Propter quod exite de medio eorum, et separamini, dicit Dominus, et immundum ne tetigeritis :	17 Menjetek ki tehát közülük, váljatok külön – mondja az Úr –, s ne érintsetek tisztátalant! Akkor magamhoz fogadlak majd titeket,
18 et ego recipiam vos : et ero vobis in patrem, et vos eritis mihi in filios et filias, dicit Dominus omnipotens.	18 és én atyátok leszek, ti pedig az én fiaim és leányaim lesztek , mondja a mindenható Úr« .