Lucas 1

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Quoniam quidem multi conati sunt ordinare narrationem, quæ in nobis completæ sunt, rerum :	1 Mivel már sokan megkísérelték rendben elbeszélni a köztünk végbement eseményeket,
2 sicut tradiderunt nobis, qui ab initio ipsi viderunt, et ministri fuerunt sermonis :	2 amint előadták azt nekünk azok, akik kezdet óta szemtanúi és szolgái voltak az igének,
3 visum est et mihi, assecuto omnia a principio diligenter, ex ordine tibi scribere, optime Theophile,	3 jónak láttam én is, miután mindennek elejétől fogva gondosan a végére jártam, neked, kegyelmes Teofil, sorrendben leírni,
4 ut cognoscas eorum verborum, de quibus eruditus es, veritatem.	4 hogy jól megismerd azon dolgoknak bizonyosságát, amelyekre téged oktattak.
5 Fuit in diebus Herodis, regis Judææ, sacerdos quidam nomine Zacharias de vice Abia, et uxor illius de filiabus Aaron, et nomen ejus Elisabeth.	5 Volt Heródesnek, Júdea királyának napjaiban egy Zakariás nevű pap, Ábia papi osztályából. A felesége Áron leányai közül volt, és Erzsébetnek hívták.
6 Erant autem justi ambo ante Deum, incedentes in omnibus mandatis et justificationibus Domini sine querela.	6 Mindketten igazak voltak Isten előtt, feddhetetlenül éltek az Úrnak minden parancsa és rendelése szerint.
7 Et non erat illis filius, eo quod esset Elisabeth sterilis, et ambo processissent in diebus suis.	7 De nem volt gyermekük, minthogy Erzsébet magtalan volt, és már mindketten előhaladott korban voltak.
8 Factum est autem, cum sacerdotio fungeretur in ordine vicis suæ ante Deum,	8 Történt pedig, hogy amikor osztályának rendjében papi szolgálatot teljesített az Isten előtt,
9 secundum consuetudinem sacerdotii, sorte exiit ut incensum poneret, ingressus in templum Domini :	9 s a papi szolgálat rendje szerint sorsvetés útján rá került a tömjénezés sora, bement az Úr templomába,
10 et omnis multitudo populi erat orans foris hora incensi.	10 miközben az egész népsokaság kívül imádkozott az illatáldozat órájában.
11 Apparuit autem illi angelus Domini, stans a dextris altaris incensi.	11 Akkor megjelent neki az Úr angyala, és megállt a tömjénoltár jobb oldalán.
12 Et Zacharias turbatus est videns, et timor irruit super eum.	12 Ennek láttára Zakariás zavarba jött, és félelem szállta meg.
13 Ait autem ad illum angelus : Ne timeas, Zacharia, quoniam exaudita est deprecatio tua : et uxor tua Elisabeth pariet tibi filium, et vocabis nomen ejus Joannem :	13 Az angyal ezt mondta neki: »Ne félj, Zakariás, mert meghallgatást nyert könyörgésed; feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és a nevét Jánosnak fogod hívni .
14 et erit gaudium tibi, et exsultatio, et multi in nativitate ejus gaudebunt :	14 Örömöd és vigasságod lesz ő, és sokan örülnek majd születésén.
15 erit enim magnus coram Domino : et vinum et siceram non bibet, et Spiritu Sancto replebitur adhuc ex utero matris suæ :	15 Mert nagy lesz az Úr előtt; bort és részegítő italt nem iszik , és már anyja méhétől fogva betelik Szentlélekkel.
16 et multos filiorum Israël convertet ad Dominum Deum ipsorum :	16 Izrael fiai közül sokakat fog Urukhoz, Istenükhöz téríteni.
17 et ipse præcedet ante illum in spiritu et virtute Eliæ : ut convertat corda patrum in filios, et incredulos ad prudentiam justorum, parare Domino plebem perfectam.	17 Illés szellemével és erejével fog előtte járni, hogy az atyák szívét a fiakhoz fordítsa , a hitetleneket pedig az igazak okosságára, s így alkalmas népet készítsen az Úrnak.«
18 Et dixit Zacharias ad angelum : Unde hoc sciam ? ego enim sum senex, et uxor mea processit in diebus suis.	18 Ekkor Zakariás megkérdezte: »Hogyan győződjem meg erről? Hiszen én öreg vagyok, és a feleségem is előrehaladott már napjaiban.«
19 Et respondens angelus dixit ei : Ego sum Gabriel, qui asto ante Deum : et missus sum loqui ad te, et hæc tibi evangelizare.	19 Az angyal ezt felelte neki: »Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok, és azért küldtek, hogy szóljak hozzád, és ezt az örömhírt meghozzam neked.
20 Et ecce eris tacens, et non poteris loqui usque in diem quo hæc fiant, pro eo quod non credidisti verbis meis, quæ implebuntur in tempore suo.	20 De íme, megnémulsz, és nem tudsz beszélni addig a napig, amikor ezek megtörténnek, mivel nem hittél szavaimnak, amelyek a maguk idejében beteljesednek.«
21 Et erat plebs exspectans Zachariam : et mirabantur quod tardaret ipse in templo.	21 Ezalatt a nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy késik a templomban.
22 Egressus autem non poterat loqui ad illos, et cognoverunt quod visionem vidisset in templo. Et ipse erat innuens illis, et permansit mutus.	22 Amikor pedig kijött, nem tudott szólni hozzájuk, és megértették, hogy látomást látott a templomban; ő pedig intett nekik és néma maradt.
23 Et factum est, ut impleti sunt dies officii ejus, abiit in domum suam :	23 Amikor azután elteltek szolgálatának napjai, visszament a házába.
24 post hos autem dies concepit Elisabeth uxor ejus, et occultabat se mensibus quinque, dicens :	24 E napok után Erzsébet, a felesége méhében fogant, s elrejtőzött öt hónapig, mondván:
25 Quia sic fecit mihi Dominus in diebus, quibus respexit auferre opprobrium meum inter homines.	25 »Így cselekedett velem az Úr ezekben a napokban, amikor rámtekintett, hogy elvegye gyalázatomat az emberek előtt.«
26 In mense autem sexto, missus est angelus Gabriel a Deo in civitatem Galilææ, cui nomen Nazareth,	26 Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve,
27 ad virginem desponsatam viro, cui nomen erat Joseph, de domo David : et nomen virginis Maria.	27 egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária.
28 Et ingressus angelus ad eam dixit : Ave gratia plena : Dominus tecum : benedicta tu in mulieribus.	28 Bement hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.«
29 Quæ cum audisset, turbata est in sermone ejus, et cogitabat qualis esset ista salutatio.	29 Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez.
30 Et ait angelus ei : Ne timeas, Maria : invenisti enim gratiam apud Deum.	30 Az angyal pedig folytatta: »Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél.
31 Ecce concipies in utero, et paries filium, et vocabis nomen ejus Jesum :	31 Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni .
32 hic erit magnus, et Filius Altissimi vocabitur, et dabit illi Dominus Deus sedem David patris ejus : et regnabit in domo Jacob in æternum,	32 Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját,
33 et regni ejus non erit finis.	33 és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége« .
34 Dixit autem Maria ad angelum : Quomodo fiet istud, quoniam virum non cognosco ?	34 Mária erre így szólt az angyalhoz: »Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?«
35 Et respondens angelus dixit ei : Spiritus Sanctus superveniet in te, et virtus Altissimi obumbrabit tibi. Ideoque et quod nascetur ex te sanctum, vocabitur Filius Dei.	35 Az angyal ezt felelte neki: »A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni.
36 Et ecce Elisabeth cognata tua, et ipsa concepit filium in senectute sua : et hic mensis sextus est illi, quæ vocatur sterilis :	36 Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiat fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van, ő, akit magtalannak hívtak,
37 quia non erit impossibile apud Deum omne verbum.	37 mert Istennek semmi sem lehetetlen« .
38 Dixit autem Maria : Ecce ancilla Domini : fiat mihi secundum verbum tuum. Et discessit ab illa angelus.	38 Mária erre így szólt: »Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.« És eltávozott tőle az angyal.
39 Exsurgens autem Maria in diebus illis, abiit in montana cum festinatione, in civitatem Juda :	39 Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába.
40 et intravit in domum Zachariæ, et salutavit Elisabeth.	40 Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.
41 Et factum est, ut audivit salutationem Mariæ Elisabeth, exsultavit infans in utero ejus : et repleta est Spiritu Sancto Elisabeth :	41 És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel.
42 et exclamavit voce magna, et dixit : Benedicta tu inter mulieres, et benedictus fructus ventris tui.	42 Hangosan felkiáltott: »Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!
43 Et unde hoc mihi, ut veniat mater Domini mei ad me ?	43 De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám?
44 Ecce enim ut facta est vox salutationis tuæ in auribus meis, exsultavit in gaudio infans in utero meo.	44 Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben.
45 Et beata, quæ credidisti, quoniam perficientur ea, quæ dicta sunt tibi a Domino.	45 És boldog, aki hitt, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neki.«
46 Et ait Maria : Magnificat anima mea Dominum :	46 Mária erre így szólt: »Magasztalja lelkem az Urat,
47 et exsultavit spiritus meus in Deo salutari meo.	47 és szívem ujjong megváltó Istenemben,
48 Quia respexit humilitatem ancillæ suæ : ecce enim ex hoc beatam me dicent omnes generationes,	48 mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék,
49 quia fecit mihi magna qui potens est : et sanctum nomen ejus,	49 mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve .
50 et misericordia ejus a progenie in progenies timentibus eum.	50 Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik .
51 Fecit potentiam in brachio suo : dispersit superbos mente cordis sui.	51 Hatalmas dolgokat művelt karja erejével, szétszórta a gondolataikban kevélykedőket.
52 Deposuit potentes de sede, et exaltavit humiles.	52 Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt.
53 Esurientes implevit bonis : et divites dimisit inanes.	53 Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat .
54 Suscepit Israël puerum suum, recordatus misericordiæ suæ :	54 Felkarolta szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról ,
55 sicut locutus est ad patres nostros, Abraham et semini ejus in sæcula.	55 amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre«.
56 Mansit autem Maria cum illa quasi mensibus tribus : et reversa est in domum suam.	56 És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért házába.
57 Elisabeth autem impletum est tempus pariendi, et peperit filium.	57 Azután eljött az ideje, hogy Erzsébet szüljön; és fiút szült.
58 Et audierunt vicini et cognati ejus quia magnificavit Dominus misericordiam suam cum illa, et congratulabantur ei.	58 Meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy irgalmasságot cselekedett vele, és együtt örvendeztek vele.
59 Et factum est in die octavo, venerunt circumcidere puerum, et vocabant eum nomine patris sui Zachariam.	59 Történt pedig, hogy a nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni.
60 Et respondens mater ejus, dixit : Nequaquam, sed vocabitur Joannes.	60 De az anyja így szólt: »Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják hívni.«
61 Et dixerunt ad illam : Quia nemo est in cognatione tua, qui vocetur hoc nomine.	61 Erre azt mondták: »De hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így neveznének.«
62 Innuebant autem patri ejus, quem vellet vocari eum.	62 Megkérdezték tehát az apját, hogyan akarja őt nevezni.
63 Et postulans pugillarem scripsit, dicens : Joannes est nomen ejus. Et mirati sunt universi.	63 Ő pedig írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: »János a neve.« Mindnyájan elcsodálkoztak.
64 Apertum est autem illico os ejus, et lingua ejus, et loquebatur benedicens Deum.	64 Erre azonnal megnyílt a szája és a nyelve, megszólalt, és magasztalta Istent.
65 Et factus est timor super omnes vicinos eorum : et super omnia montana Judææ divulgabantur omnia verba hæc :	65 Félelem szállta meg összes szomszédjukat, s e dolgok híre elterjedt Júdea egész hegyvidékén.
66 et posuerunt omnes qui audierant in corde suo, dicentes : Quis, putas, puer iste erit ? etenim manus Domini erat cum illo.	66 Mindannyian, akik hallották, a szívükbe vésték ezt, és kérdezték: »Mi lesz ebből a gyermekből?« Mert az Úr keze volt vele.
67 Et Zacharias pater ejus repletus est Spiritu Sancto : et prophetavit, dicens :	67 Apja pedig, Zakariás, betelt Szentlélekkel és így jövendölt:
68 Benedictus Dominus Deus Israël, quia visitavit, et fecit redemptionem plebis suæ :	68 »Áldott az Úr, Izrael Istene , mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.
69 et erexit cornu salutis nobis in domo David pueri sui,	69 Az üdvösség jelét támasztotta nekünk, Dávidnak, az ő szolgájának házában,
70 sicut locutus est per os sanctorum, qui a sæculo sunt, prophetarum ejus :	70 amint megmondta szentjeinek ajkával, ősidőktől fogva prófétái által.
71 salutem ex inimicis nostris, et de manu omnium qui oderunt nos :	71 Megmentett minket ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket;
72 ad faciendam misericordiam cum patribus nostris : et memorari testamenti sui sancti :	72 hogy irgalmasságot cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék szent szövetségéről,
73 jusjurandum, quod juravit ad Abraham patrem nostrum, daturum se nobis	73 az esküről, melyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy majd megadja nekünk ,
74 ut sine timore, de manu inimicorum nostrorum liberati, serviamus illi	74 hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki,
75 in sanctitate et justitia coram ipso, omnibus diebus nostris.	75 szentségben és igazságban színe előtt életünknek minden napján.
76 Et tu puer, propheta Altissimi vocaberis : præibis enim ante faciem Domini parare vias ejus,	76 Téged pedig, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni: mert az Úr színe előtt fogsz járni, hogy előkészítsd az ő útját,
77 ad dandam scientiam salutis plebi ejus in remissionem peccatorum eorum	77 és népét az üdvösség ismeretére tanítsd, bűneik bocsánatára,
78 per viscera misericordiæ Dei nostri, in quibus visitavit nos, oriens ex alto :	78 Istenünk mélységes irgalmából, amellyel meglátogatott minket a magasságban felkelő,
79 illuminare his qui in tenebris et in umbra mortis sedent : ad dirigendos pedes nostros in viam pacis.	79 hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek, s hogy lépteinket a békesség útjára igazítsa«.
80 Puer autem crescebat, et confortabatur spiritu : et erat in desertis usque in diem ostensionis suæ ad Israël.	80 A gyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt addig a napig, amíg nyilvánosan fel nem lépett Izraelben.