Matthæum 14

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In illo tempore audivit Herodes tetrarcha famam Jesu :	1 Abban az időben Heródes negyedes fejedelem hírét hallotta Jézusnak,
2 et ait pueris suis : Hic est Joannes Baptista : ipse surrexit a mortuis, et ideo virtutes operantur in eo.	2 és azt mondta szolgáinak: »Ez Keresztelő János. Ő támadt föl a halálból, ezért működnek benne a csodatevő erők.«
3 Herodes enim tenuit Joannem, et alligavit eum : et posuit in carcerem propter Herodiadem uxorem fratris sui.	3 Heródes ugyanis elfogatta Jánost, megkötözte és börtönbe vetette Heródiás miatt, aki testvérének, Fülöpnek volt a felesége.
4 Dicebat enim illi Joannes : Non licet tibi habere eam.	4 János ugyanis azt mondta neki: »Nincs megengedve neked, hogy ő a tiéd legyen.«
5 Et volens illum occidere, timuit populum : quia sicut prophetam eum habebant.	5 Meg akarta őt ölni, de félt a néptől, mert prófétának tartották őt.
6 Die autem natalis Herodis saltavit filia Herodiadis in medio, et placuit Herodi :	6 Amikor Heródesnek születésnapja volt, Heródiás lánya kiállt középre és táncolt. Tetszett ez Heródesnek,
7 unde cum juramento pollicitus est ei dare quodcumque postulasset ab eo.	7 ezért esküvel megígérte, hogy megadja neki, bármit kér is tőle.
8 At illa præmonita a matre sua : Da mihi, inquit, hic in disco caput Joannis Baptistæ.	8 Mivel az anyja már előre kioktatta, így szólt: »Add ide nekem egy tálon Keresztelő János fejét.«
9 Et contristatus est rex : propter juramentum autem, et eos qui pariter recumbebant, jussit dari.	9 A király elszomorodott, de az eskü és az asztalnál ülők miatt megparancsolta, hogy adják oda neki.
10 Misitque et decollavit Joannem in carcere.	10 Elküldött és lefejeztette Jánost a börtönben.
11 Et allatum est caput ejus in disco, et datum est puellæ, et attulit matri suæ.	11 A fejét odavitték egy tálon és átadták a lánynak, az meg odavitte anyjának.
12 Et accedentes discipuli ejus, tulerunt corpus ejus, et sepelierunt illud : et venientes nuntiaverunt Jesu.	12 A tanítványai pedig fogták a holttestet és eltemették őt, aztán elmentek és hírül vitték Jézusnak.
13 Quod cum audisset Jesus, secessit inde in navicula, in locum desertum seorsum : et cum audissent turbæ, secutæ sunt eum pedestres de civitatibus.	13 Amikor Jézus meghallotta ezt, visszavonult onnan bárkán egy puszta helyre, egyedül. A tömegek tudomást szereztek erről és követték őt gyalog a városokból.
14 Et exiens vidit turbam multam, et misertus est eis, et curavit languidos eorum.	14 Mikor kiszállt, meglátta a hatalmas tömeget. Megesett rajtuk a szíve, és meggyógyította a köztük lévő betegeket.
15 Vespere autem facto, accesserunt ad eum discipuli ejus, dicentes : Desertus est locus, et hora jam præteriit : dimitte turbas, ut euntes in castella, emant sibi escas.	15 Mikor este lett, odamentek hozzá a tanítványok és azt mondták neki: »Sivár ez a hely és az idő is eljárt már. Bocsásd el a tömeget, hogy a falvakba menjenek és ennivalót vegyenek maguknak.«
16 Jesus autem dixit eis : Non habent necesse ire : date illis vos manducare.	16 Jézus azonban azt mondta nekik: »Nincs rá szükség, hogy elmenjenek, adjatok nekik ti enni.«
17 Responderunt ei : Non habemus hic nisi quinque panes et duos pisces.	17 Azok ezt felelték neki: »Nincs itt másunk, csak öt kenyér és két hal.«
18 Qui ait eis : Afferte mihi illos huc.	18 Azt mondta nekik: »Hozzátok ide azokat.«
19 Et cum jussisset turbam discumbere super fœnum, acceptis quinque panibus et duobus piscibus, aspiciens in cælum benedixit, et fregit, et dedit discipulis panes, discipuli autem turbis.	19 Megparancsolta, hogy a tömeg telepedjék le a fűre, aztán fogta az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, áldást mondott, megtörte a kenyereket és odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a tömegnek.
20 Et manducaverunt omnes, et saturati sunt. Et tulerunt reliquias, duodecim cophinos fragmentorum plenos.	20 Mindnyájan ettek és jóllaktak. Végül fölszedték a megmaradt darabokat, tizenkét tele kosárral.
21 Manducantium autem fuit numerus quinque millia virorum, exceptis mulieribus et parvulis.	21 Mintegy ötezer férfi volt, aki evett, az asszonyokat és gyerekeket nem számítva.
22 Et statim compulit Jesus discipulos ascendere in naviculam, et præcedere eum trans fretum, donec dimitteret turbas.	22 Ezután mindjárt megparancsolta a tanítványoknak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előtte a túlpartra, amíg ő elbocsátja a tömeget.
23 Et dimissa turba, ascendit in montem solus orare. Vespere autem facto solus erat ibi :	23 Miután elbocsátotta a tömeget, egyedül fölment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott.
24 navicula autem in medio mari jactabatur fluctibus : erat enim contrarius ventus.	24 A bárka pedig már sok stádiumnyira volt a parttól, hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél volt.
25 Quarta enim vigilia noctis, venit ad eos ambulans super mare.	25 Éjjel pedig, a negyedik őrváltás idején odament hozzájuk a tengeren járva.
26 Et videntes eum super mare ambulantem, turbati sunt, dicentes : Quia phantasma est. Et præ timore clamaverunt.	26 Amikor a tanítványok meglátták őt, amint a tengeren jár, megrettentek és azt mondták: »Kísértet!«, és félelmükben kiáltozni kezdtek.
27 Statimque Jesus locutus est eis, dicens : Habete fiduciam : ego sum, nolite timere.	27 Jézus azonban mindjárt szólt nekik: »Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!«
28 Respondens autem Petrus, dixit : Domine, si tu es, jube me ad te venire super aquas.	28 Péter így válaszolt neki: »Uram, ha te vagy, parancsold, hogy hozzád menjek a vízen.«
29 At ipse ait : Veni. Et descendens Petrus de navicula, ambulabat super aquam ut veniret ad Jesum.	29 Ő azt mondta: »Gyere!« Péter kiszállt a bárkából, elindult a vízen és Jézushoz ment.
30 Videns vero ventum validum, timuit : et cum cœpisset mergi, clamavit dicens : Domine, salvum me fac.	30 Mikor azonban látta az erős szelet, megijedt, és amint merülni kezdett, felkiáltott: »Uram! Ments meg engem!«
31 Et continuo Jesus extendens manum, apprehendit eum : et ait illi : Modicæ fidei, quare dubitasti ?	31 Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt és azt mondta neki: »Te kishitű! Miért kételkedtél?«
32 Et cum ascendissent in naviculam, cessavit ventus.	32 Amikor beszálltak a bárkába, elállt a szél.
33 Qui autem in navicula erant, venerunt, et adoraverunt eum, dicentes : Vere Filius Dei es.	33 Akik a bárkában voltak, leborultak előtte, és azt mondták: »Valóban Isten Fia vagy!«
34 Et cum transfretassent, venerunt in terram Genesar.	34 Átkelve a tavon Genezáret földjére jutottak.
35 Et cum cognovissent eum viri loci illius, miserunt in universam regionem illam, et obtulerunt ei omnes male habentes :	35 Amikor annak a helynek a lakosai felismerték őt, üzentek az egész környékre, odahoztak hozzá minden beteget,
36 et rogabant eum ut vel fimbriam vestimenti ejus tangerent. Et quicumque tetigerunt, salvi facti sunt.	36 és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Akik csak megérintették, meggyógyultak.