Sirák fiának könyve 38

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Becsüld meg az orvost, mert szükség van rá, hiszen a Magasságbeli rendelte őt.	1 Honora medicum propter necessitatem : etenim illum creavit Altissimus.
2 Istentől van az orvos minden bölcsessége, a királytól pedig ajándékban részesül.	2 A Deo est enim omnis medela, et a rege accipiet donationem.
3 Az orvos tudománya felmagasztalja az ő fejét, és dicséretet nyer a főemberek előtt.	3 Disciplina medici exaltabit caput illius, et in conspectu magnatorum collaudabitur.
4 A Magasságbeli teremtette a földből az orvosságokat, és okos ember nem iszonyodik tőlük.	4 Altissimus creavit de terra medicamenta, et vir prudens non abhorrebit illa.
5 Nem a fától lett édes a keserű víz,	5 Nonne a ligno indulcata est aqua amara ?
6 hogy az ember megismerje az ilyenek erejét? Tudást adott a Magasságbeli az embereknek, hogy csodás erőivel dicsekedhessenek.	6 Ad agnitionem hominum virtus illorum : et dedit hominibus scientiam Altissimus, honorari in mirabilibus suis.
7 Velük csillapítja az orvos a fájdalmat, és belőlük készít a gyógyszerész illatos kenetet, s állít elő gyógyító írt, hogy tönkre ne menjenek az ő alkotásai,	7 In his curans mitigabit dolorem : et unguentarius faciet pigmenta suavitatis, et unctiones conficiet sanitatis : et non consummabuntur opera ejus.
8 és Isten békéje legyen a földön.	8 Pax enim Dei super faciem terræ.
9 Fiam! Ha beteg vagy, ne hagyd el magadat, hanem imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged.	9 Fili, in tua infirmitate ne despicias teipsum : sed ora Dominum, et ipse curabit te.
10 Fordulj el a bűntől, légy igaz kezű, és tisztítsd meg szívedet minden vétektől.	10 Averte a delicto, et dirige manus, et ab omni delicto munda cor tuum.
11 Ajánlj fel tömjént és lisztlángot emlékeztetőül, mutass be kövér áldozatot! De orvost is engedj magadhoz,	11 Da suavitatem et memoriam similaginis, et impingua oblationem, et da locum medico :
12 hisz az Úr rendelte őt, el ne távozzon mellőled, mert szükség van fáradozására.	12 etenim illum Dominus creavit, et non discedat a te, quia opera ejus sunt necessaria.
13 Mert van idő, amikor kezükre kell magad bíznod,	13 Est enim tempus quando in manus illorum incurras :
14 és ők is könyörögnek az Úrhoz, hogy enyhülést és egészséget adjon az ő működésük által.	14 ipsi vero Dominum deprecabuntur, ut dirigat requiem eorum, et sanitatem, propter conversationem illorum.
15 Aki vétkezik Alkotója színe előtt, orvos kezére kerül.	15 Qui delinquit in conspectu ejus qui fecit eum, incidet in manus medici.
16 Onts, fiam, könnyeket a halottért, és sirasd, mert nagy veszteség ért téged. Hantold el testét annak rendje szerint, és ne hanyagold el temetését!	16 Fili, in mortuum produc lacrimas, et quasi dira passus incipe plorare : et secundum judicium contege corpus illius, et non despicias sepulturam illius.
17 Sirasd őt keservesen egy napig, hogy meg ne szóljanak, azután vigasztalódj meg, és ne szomorkodj.	17 Propter delaturam autem amare fer luctum illius uno die, et consolare propter tristitiam :
18 Sirasd egy-két napig érdeme szerint a megszólás miatt!	18 et fac luctum secundum meritum ejus uno die, vel duobus, propter detractionem :
19 Mert a szomorúság sietteti a halált, elernyeszti az erőt, s a szívbeli fájdalom meghajlítja a nyakat.	19 a tristitia enim festinat mors, et cooperit virtutem, et tristitia cordis flectit cervicem.
20 Miután kivitték, vonuljon el a szomorúság is! A nyomorgó élete átok a szívnek.	20 In abductione permanet tristitia, et substantia inopis secundum cor ejus.
21 Ne add át szívedet a búbánatnak, űzd el azt magadtól, és emlékezz meg a végről!	21 Ne dederis in tristitia cor tuum, sed repelle eam a te, et memento novissimorum.
22 El ne feledd, hogy úgysincs visszatérés, neki már mit sem használsz, magadnak pedig csak ártasz,	22 Noli oblivisci, neque enim est conversio : et huic nihil proderis, et teipsum pessimabis.
23 elmélkedj inkább sorsáról, mert a tied is olyan lesz: tegnap nekem, ma neked!	23 Memor esto judicii mei : sic enim erit et tuum : mihi heri, et tibi hodie.
24 A halott nyugtával hagyd nyugodni emlékezetét, vigasztalódj fölötte, amikor lelke már elköltözött.	24 In requie mortui requiescere fac memoriam ejus, et consolare illum in exitu spiritus sui.
25 Szabad idejének köszöni bölcsességét az írástudó, akinek kevés a dolga, az tehet szert bölcsességre! Hogyan is telhet el bölcsességgel,	25 Sapientia scribæ in tempore vacuitatis, et qui minoratur actu sapientiam percipiet, qua sapientia replebitur.
26 aki az ekét fogja, aki hajítófával büszkélkedik, ösztökével hajtja a marhát, és annak dolgában jár-kel, akinek borjú körül forog a beszéde,	26 Qui tenet aratrum, et qui gloriatur in jaculo, stimulo boves agitat, et conversatur in operibus eorum, et enarratio ejus in filiis taurorum.
27 barázdák boronálásán jár az esze, és tehenek hizlalása a gondja!	27 Cor suum dabit ad versandos sulcos, et vigilia ejus in sagina vaccarum.
28 De így van minden kézműves és mester is, aki éjjelét nappallá teszi: aki pecsétet vés, akinek a színek keverése a mestersége, aki színes ábrázoláson töri a fejét, és virrasztva végzi munkáját;	28 Sic omnis faber et architectus, qui noctem tamquam diem transigit : qui sculpit signacula sculptilia, et assiduitas ejus variat picturam : cor suum dabit in similitudinem picturæ, et vigilia sua perficiet opus.
29 éppígy a kovács, aki üllő mellett ül, s a vasmunkára ügyel, a tűz heve pörköli bőrét, s a kemence hőségét állja.	29 Sic faber ferrarius sedens juxta incudem, et considerans opus ferri : vapor ignis uret carnes ejus, et in calore fornacis concertatur.
30 Pöröly csapása cseng szüntelen fülében, s a szerszám mintájára szegezi szemét,	30 Vox mallei innovat aurem ejus, et contra similitudinem vasis oculus ejus.
31 munkái végzésén jártatja az eszét, s azok tökéletes elvégzése a gondja.	31 Cor suum dabit in consummationem operum, et vigilia sua ornabit in perfectionem.
32 Nincs másképp a fazekassal sem: ül a dolga mellett, s a korongot hajtja lábával, folytonos gondban van munkája miatt, és darabszámra dolgozik teljes igyekezettel,	32 Sic figulus sedens ad opus suum, convertens pedibus suis rotam, qui in sollicitudine positus est semper propter opus suum, et in numero est omnis operatio ejus.
33 agyagot gyúr karjával, és lába előtt meghajlítja merevségét,	33 In brachio suo formabit lutum, et ante pedes suos curvabit virtutem suam.
34 a máz elkészítésére ügyel, s a kemence tisztításán jár az esze. Kezük munkájából élnek mindezek, és mindegyikük bölcs a maga mesterségében. Nélkülük nem épül város, nem jövevények ők, és nem jöttmentek, de azért nincs a gyülekezetben ülőhelyük, nem ülnek bírói székbe, mert nem értenek a törvénykezéshez, nem ők mondják meg, mi a jog és az igazság, nincs jártasságuk a bölcs mondásokban. Értenek azonban a világ mesterségeihez, és iparuk űzése a legfőbb kívánságuk. De másképp van annál, aki arra adja lelkét, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja!	34 Cor suum dabit ut consummet linitionem, et vigilia sua mundabit fornacem.
	35 Omnes hi in manibus suis speraverunt, et unusquisque in arte sua sapiens est.
	36 Sine his omnibus non ædificatur civitas,
	37 et non inhabitabunt, nec inambulabunt, et in ecclesiam non transilient.
	38 Super sellam judicis non sedebunt, et testamentum judicii non intelligent, neque palam facient disciplinam et judicium, et in parabolis non invenientur :
	39 sed creaturam ævi confirmabunt : et deprecatio illorum in operatione artis, accomodantes animam suam, et conquirentes in lege Altissimi.